A pontos adatokat az országos átlagról a Központi Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) a lap megkeresésére nem árulta el, de tizenegy véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálva megállapítható, hogy valós a tendencia: míg 2020 első három negyedévében még 50 százalék feletti volt a B kategóriás gyakorlati vizsga sikerességi mutató (VSM), addig 2024 négy negyedévéből háromban már a 42 százalékot sem érte el, sőt, az év utolsó három hónapjában a vizsgázók több mint 60 százaléka megbukott.

A szakoktatók ugyanolyan becsületesen végzik a munkájukat, a vizsgakövetelmények sem változtak meg, maga a közlekedés viszont igen – nyilatkozta Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) elnöke a gyakorlati vizsgák bukási arányának növekedésével kapcsolatban. Elmondása szerint gyorsabban közlekedünk, mint korábban, mások az autók, és bizonyos szabályok is módosultak.

Más ez az új generáció?

A több bukásban ugyanakkor az is közrejátszik, hogy megváltozott a tanulók összetétele, nem azokkal a képességekkel rendelkeznek, mint korábban. Az AVOSZ elnöke szerint a most vezetni tanuló generáció már a számítógépes világban nőtt fel, aminek rengeteg jó és rossz velejárója is van – utóbbiak közé tartozik az is, hogy motorikus képességeik kevésbé fejlettek, mint az előző nemzedékeknek.

Kingl szerint probléma az is, hogy a tanulók és a szüleik rögtön vizsgázni akarnak, amint megvan a törvényileg előírt 30 óra és 580 kilométer. Ez azonban nem mindig elég az alapos felkészüléshez. Egy ügyesebb fiatal, lehet, hogy készen áll a vizsgára 30 óra után, de a többségnek 40-50 órára is szüksége van.

A forgalmi vizsgák növekvő bukási aránya összetett kérdés a Kreszprofesszorként ismert Pető Attila szerint. Az oktató szerint a bukások emelkedése egyértelműen tendenciális, de valójában pár százalékos változásról van szó. A bukások mellett az átlagos óraszámok is növekednek – tette hozzá Pető, aki szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez, ebben pedig nem ritkán már 2-3 bukott vizsga is benne van.

Az okok között szerepel szerinte a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát. A tanulóvezetők dolgát az is megnehezíti, hogy a többi autós sem feltétlenül tartja be a szabályokat, a 30-as táblánál például a többség 40-50-nel közlekedik, így ha felveszi a forgalom tempóját a vizsgázó, azzal hibát követ el. Ráadásul gyakori, hogy már családon belül is rossz példát látnak a leendő sofőrök. Nőtt a vizsgaútvonalak száma is: egyes városokban 15-20 útvonal is van, ezeket az sem biztos, hogy egyáltalán végig tudják járni 30 óra alatt.

A tanulók hozzáállása is akadálya lehet a jogosítvány megszerzésének, ha meg vannak győződve, hogy 30 óra alatt fel tudnak készülni a vizsgára, akkor kellemetlen meglepetésben lehet részük.

A mai fiatalok ügyetlenebbek és figyelmetlenebbek, mint a korábbiak, mozgáskoordinációjuk nem olyan fejlett, ami a telefon- és számítógép-használatnak köszönhető

– véli Pető.

A bukás leggyakoribb oka pedig nem az, ami a statisztikákból visszaköszön – az oktatónak be kell avatkoznia, nem ad elsőbbséget vagy nem teszi ki az indexet a vizsgázó – hanem egyszerűen a stressz – magyarázza a Kreszprofesszor.

Pető Attila szerint belátható időn belül nem is fog növekedni a vizsgák sikeressége, hiszen semmi nem utal arra, hogy a több bukáshoz vezető trendek megfordulnának. Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése, egyre többen tanulnak ilyen járművön vezetni, illetve később is ilyennel közlekednek.

Az, hogy az elméleti órákat elvették az autósiskoláktól, jelentős bevételkiesést jelent, Kingl szerint egyes iskolák az ebből származó bevételeik 45-50 százalékát elbukták. Ez azért gond, mert az iskoláknak jelentős költség a képzés biztosítása, az ehhez szükséges bevételt pedig valahonnan pótolniuk kell, ami a gyakorlati órák árainak megemeléséhez vezethet.

The post Változás a forgalmi vizsgákon: egyre többen bukják a jogosítványszerzést first appeared on 24.hu.