Nem túlzás azt állítani, hogy hónapok óta szinte naponta emlékezteti a lakosságot a kormány és a média arra, hogy január 16-án megszűnik az Ügyfélkapu – mégis érdemes még egyszer átfutni az alapokat. Az Ügyfélkapu néven ismert belépési megoldás megszűnése a gyakorlatban annyit tesz, hogy pusztán felhasználónév és jelszó segítségével nem lehet majd belépni az olyan felületekre, mint az EESZT, a magyarorszag.hu, az eSZJA, az ONYA és a többi, ügyintézésre szolgáló állami oldal.
A hosszú éveken át használt megoldás helyett két lehetőség áll rendelkezésünkre: az Ügyfélkapu+ és a DÁP mobilalkalmazás. Az előbbi lényegében ugyanaz, mint az Ügyfélkapu, csak kiegészítve a kétfaktoros azonosítással. A felhasználónév és jelszó tehát nem változik, ezek megadása után viszont kétfaktoros hitelesítéssel igazolni kell, hogy tényleg mi lépünk be valamely rendszerbe, és nem mások élnek vissza az adatainkkal.
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) 2024 szeptemberében indult el, azzal a céllal, hogy idővel minden okmányunk egyetlen mobilalkalmazásban legyen elérhető, illetve hogy a Single Sign-On (SSO), vagyis webes egyszeri bejelentkezési módszerre alapuló okostelefonos alkalmazás segítségével egyszerűbb legyen az online ügyintézés. Igen ám, de mivel a Miniszterelnöki Kabinetiroda projektjéről beszélünk, amelynek vezetője Rogán Antal, sokan veszélyben érzik az adataikat, ezen pedig az sem segít, hogy a hírek szerint fokozatosan egyre inkább megkerülhetetlen, majd pedig kötelező lesz a regisztráció az online ügyintézéshez.
Varga Jennifer / 24.hu
Az állam mindent tud(ni fog)
Ahhoz, hogy a különböző hivatalokban és cégeknél folyó (azaz különböző adatbázisokban lévő adatokra épülő) ügyeinket egy helyről el tudjuk érni, kell egy digitális azonosító. Ennek elfogadását azonban csak alaptörvény-módosítás után tudta meglépni a kormány. Az állampolgárok egyetlen digitális azonosítóval történő ellátása ugyanis sértette az úgynevezett osztott adatbázisok elvét, amely az egyik legkorábbi adatvédelmi elv volt itthon – 1991-ben mondta ki az akkoriban Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság.
Remport Ádám, a TASZ magánszféraprogramjának szakértője a Szabad Európának nyilatkozva korábban azt mondta, az új jogszabály megteremti a lehetőséget a visszaélésekre, és ahol megvan erre a lehetőség, ott idővel vissza is fognak élni az adatokkal. A DÁP szolgáltatója hozzáfér minden állami adatbázisban tárolt adatunkhoz, kezelheti azokat, a „szükséges mértékben” pedig össze is kapcsolhatja a különböző adatbázisokat. Ennyi személyes adat egy kézben összpontosulása pedig kiszolgáltatottá teheti az állampolgárokat.
A szakember szerint adataink lekövethetősége azért fontos, hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatva az államnak, és ne tudjanak általunk nem ismert szempontok alapján döntéseket hozni rólunk, például egy ügyintézés során. Remport az alábbi példát hozta: ne függjön valakinek az egészségügyi ellátása attól, hogy milyen az adózási hajlandósága. A háttérbeszélgetéseken Rogánt is szembesítették ezekkel a kritikával, a csúcsminiszter pedig azt mondta: „át kell lépni a sólyomi idők joggyakorlatán az adatkezelés terén.”
The post Van miért tartanunk a digitális állampolgárságtól? first appeared on 24.hu.
