Az 1994-es születésű Leitgeb 2010. december 18-án debütált nemzetközi versenyen, Stroblben, de öt évet kellett várnia, hogy igazán komoly viadalon indulhasson. Akkor, 2015-ben a Sierra Nevada-i téli Universiadén vett részt, ahol a legjobb eredménye egy 10. helyezés volt műlesiklásban.
2016-ban debütált a világkupában, de a Val-d’Isère-i szlalomverseny első futamában kiesett. Ugyanazon a télen pályafutása addigi legnagyobb sikerét ünnepelte az almati téli Universiadén, ahol műlesiklásban aranyérmet, csapatversenyben ezüstérmet szerzett. A szezont követően az osztrák szövetség úgy döntött, nem számít rá a válogatottban, és ez a sportolót alaposan földhöz vágta.
Ez volt az első szezonom az Európa Kupában, és a világranglistán elért jó helyezésemnek köszönhetően kétszer is indulhattam világkupán. A kilencedik legjobb műlesikló vagyok Ausztriában, de láthatóan ez nem elég
Nem adta fel soha
Leitgeb a Karintiai Állami Síszövetség, illetve egy nemzetközi, privát versenycsapat, a WRA (World Racing Academy) tagjaként folytatta, ám ez komoly anyagi problémákkal járt.
„Amikor megtudtam, hogy nem kellek a szövetségnek, az volt az első gondolatom, hogy mindegy, mert folytatni akarom a síelést. Aztán jöttek újabb gondolatok, például, hogyan fogom ezt önmagam finanszírozni, vagy milyenek lesznek az edzési lehetőségeim” – tette hozzá.
Magának kellett állnia az utazási és a szállodai költségeket, és csupán magánszponzorokra számíthatott. De a testnevelés-földrajz szakos tanárnak készülő sportoló akkor még azt mondta, a nehéz helyzete ellenére szeretne visszakerülni az osztrák keretbe.
Három év kihagyás
„Ahogyan az előző években, teljes szezonokat szerveztem, egyedül utaztam, lehetőleg minden nap edzettem, miközben két munkahelyen is dolgoztam, miközben alig éltem túl az egészet a szponzoraim segítségével. Anélkül, hogy mögöttem állt volna egy válogatott, sikerült még négy világkupa-indulást kivívnom, ott lehettem kétszer Wengenben, egy-egy alkalommal pedig Adelbodenben és Zágrábban. A világ 45. legjobb szlalomozója voltam, a 2020-2021-es szezon végéig összességében hat egymást követő évben megvoltak a feltételeim ahhoz, hogy világkupa-versenyeken induljak” – nyilatkozta.
Bár szép lassan ráébredt, hogy Ausztriában tényleg véget ért a pályafutása, feltette magának a kérdést: miért kellene abbahagynia a versenyzést?
„Az elmúlt három év rengeteg bürokráciával és papírmunkával telt, a legnehezebb az volt, hogy miközben ezzel foglalatoskodtam, nem tudtam, hogy valaha is sikerrel járok-e.
Eltelt három év, amikor nem tudtam versenyezni. Tanulnom és dolgoznom kellett, megpróbálnom beilleszkedni a hétköznapi életbe.
Aztán az idén nyáron jött egy üzenet a nemzetközi szövetségtől (FIS), hogy a szervezete elfogadta a licencváltási kérelmét.
„Nagyon bizakodóvá tett, hogy még egyszer visszatérhetek a sípályára. De a szövetség arról is tájékoztatott, hogy a FIS-pontjaim elvesztek, ez azonnal rontott a pozitív hozzáállásomon. Újra kellett kezdenem a nulláról, esélyem sem volt vk-versenyeken való indulásra. Nem volt pénzem, nem voltak szponzoraim, azt éreztem, hogy a cél előtt minden szétesik” – mesélte.
Az Eurosport azt írta, a magyar állampolgárságot két éve, 2022-ben kapta meg, jelenleg a Veszprémi Sí Egylet igazolt sportolójának tekinthető.
Ez még csak a kezdet
Egy lehetősége volt, a megtakarított pénzét befektette és 125 kiló poggyásszal elment Dél-Amerikába.
„Szeretnék köszönetet mondani Magyarországnak és a Magyar Sí Szövetségnek, hogy lehetőséget adtak nekem, hogy ismét versenyen indulhassak, és ismét üldözhessem az álmaim. Nem igazán tudtam, mire számítsak három év kihagyás után, fogalmam nem volt, hogy a testem képes-e még jól teljesíteni, vagy ellenáll-e minden fizikai stressznek.
De csodálatos érzés volt a rajtnál állni, végre szabadnak éreztem magam!
Augusztus elején három óriás-műlesikló versennyel kezdett Argentínában (8-9-10. hely), majd a Barilochéban rendezett szlalomviadalon 42-es rajtszámmal a 4. lett. Másnap ugyanott már győzött. Azóta három hét alatt négy elsőséget és egy második helyet szerzett szlalomban, de Perito Morenóban óriás-műlesiklásban is összejött egy második és egy harmadik pozíció.
„Az első versenyen a világranglista 1375. helyéről indultam, három futam után már a 81. pozícióban találtam magam. Ez azt jelenti, hogy ismét indulhatok a világkupában. És ez még csak a kezdet!” – ígérte.
A nagy terve, hogy ott lehessen a jövő februári, saalbachi alpesisí-világbajnokságon, ehhez már ki is szemelt egy csomó versenyt a finnországi Levitől kezdve, az ausztriai Hochgurgl át Franciaországban (Val d’Isere), Olaszországban (Alta Badia, Madonna di Campiglio) Svájcban (Adelboden, Wengen) és ismét Ausztriában (Kitzbühel, Schladming).
Nem álom a 15 ezer euró összegyűjtése
A megtakarításait már felélte, továbbra is egymaga látja el az ügyintéző és gyógytornász feladatokat, és ugyan kap támogatást a magyar szövetségtől, rengeteg pénzre lesz szüksége.
„A számításaim szerint körülbelül 30–40 ezer euróra lenne szükségem egy szezonban, ezért elindítottam egy közösségi finanszírozási projektet. És keresek még két főszponzort, akik szívesen csatlakoznának hozzám a saalbach-i világbajnokság felé vezető úton.”
A Gofundme-portálon indított gyűjtésben 15 ezer eurót célzott meg, cikkünk készülésekor már a 12 ezer eurós határt is átlépte.
Várom, hogy elérjem veletek a céljaimat! Addig is folytatom a versenyzést, mert végre szabad vagyok!
– tette hozzá.
Kérdéseinkkel megkerestük a magyar szövetséget is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
The post „Végre szabad vagyok!” – magyar színekben indulna a vébén, a neten gyűjt pénzt az osztrák síző first appeared on 24.hu.
