Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház igazgatójával és a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnökével beszélgetett Kárász Róbert Másik Oldal című műsorában. Az interjúban felmerült, hogy Vidnyánszky korábban azt nyilatkozta, szívesen vitatkozna Nagy Ervinnel, a Tisza Párt dunaújvárosi országgyűlési képviselőjelöltjével, akit a párt potenciális kulturális minisztereként is sokszor emlegetnek.
Így van. Nem tudom, most mennyire eldöntött az, hogy ő lenne – reméljük, hogy nem – az új kulturális miniszter. Nyilatkozgat itt-ott-amott, személyes szempontból is bántót néha, meg a szakma kapcsán, ami engem sokkal jobban érdekel. Ha ez a szakmaiság, akkor elég ijesztő dolgokat
– válaszolta Vidnyánszky, majd az újabb kérdésre, hogy valóban vállalná-e a vitát Nagy Ervinnel, ha azt valaki megszervezné, megerősítette válaszul, hogy „persze”.
Az igazgató szerint nem igaz, amit a színész állít, azaz, hogy a mostani konzervatív, jobboldali kultúrpolitika kizárólag a „a bológató Jánosokat és a politikai megrendelésre készülő, szolgalelkű produkciókat” támogatja. Vidnyánszky visszautasította a vádakat, mondván, az ő színháza a legprogresszívebb nyelvet beszéli az országban, amit a rájuk irányuló nemzetközi figyelem is igazol, illetve az, hogy megrendezhették a Színházi Olimpiát.
Olyan szinten irritálja Ervint is meg azt az oldalt minden, ami nem ugyanazt harsogja, amit ők, olyan szintű gyűlölet van, hogy ez a legegyszerűbb: rásütni egy ilyen bélyeget
– mondta.
Vidnyánszky szerint kőszínházakkal kapcsolatban biztosan nem igaz a támogatásokról szóló vád: amikor ő a miniszter melletti pénzosztó testületben volt, az Örkény, a Katona és a Radnóti támogatása szerinte csak növekedett. Arról is beszélt, hogy jelenleg 200–300 alternatív színházi társulás működik Magyarországon – kétszer annyi, mint a Fidesz hatalomra kerülésekor, tehát az igazgató szerint annyira nem rossz a helyzetük, ráadásul szerinte folyamatosan kapnak támogatást Nyugatról.
Azzal egyébként, hogy a színház politizál, Vidnyánszky szerint nincsen gond, azzal viszont annál inkább, hogy sokan, például Pintér Béla „csak egy irányba kritizálnak”. Pintér Kabuki című darabja kapcsán (ez az a darab, amelyben Schmidt Mária karakterét agyonverik) azt mondta, hogy ahogy a rendező „kikopott az európai színpadokról”, úgy lett egyre agresszívabb. Szerinte Pintér is Nyugatról kap pénzt, ezzel együtt pedig az onnan érkező elvárásoknak is meg kell felelnie a darabjaival. Az előadást egyébként Vidnyánszky nem látta, de „emberei voltak” rajta, a beszámolók alapján pedig gyűlöletkeltőnek és morálisan elfogadhatatlannak tartja a benne megjelenő elemeket.
Kárász később még visszatért a vitára, és azt ígérte, hogy 2026-ban megpróbálja megszervezni azt.
Az igazgató arról is beszélt, hogy már foglalkoztatja az utódlás gondolata. Szeretne egy „nyugisabb” alkotói időszakot, melynek során több ideje jutna a filmezésre. Nemrég fejezte be az Úri muri forgatását, és a vágási folyamatokban való elmélyülés egy újfajta szakmai örömöt jelent számára.
The post Vidnyánszky Attila szívesen kiállna egy nyilvános vitára Nagy Ervinnel first appeared on 24.hu.
