Társadalmi kezdeményezést indítanak, hogy Derkovits Gyula nyughelyéhez kerüljön vissza az eredeti síremlék a Magyar Nemzeti Galériából, írja a Népszava. A lapot Lajta Erika írónő kereste meg azzal, hogy a kopott fakereszt helyett méltó emléket szeretne állítani az 1934-ben elhunyt festőművésznek.
A Fiumei úti sírkertben Derkovits Gyula nyughelye olyan állapotban van, ami egy ilyen jelentős művész rangjához nem illik. Egy kopott fakereszt található rajta, amit nem is lakkoztak le, és már alig olvasható rajta a név, a születési dátum. Mindez azért is bosszantó, mert az 1934-ben elhunyt festőművésznek van egy síremléke, amely Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása. Az alkotás jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szoborgyűjteményében található
– mondta Lajta Erika, aki 2023-ban az Eszmélet folyóiratban írt már arról, hogy a festőművészt halála után miként temették el négyszer is. „Először a felesége, Derkovits Viktória (született: Dombai Viktória) Rákoskeresztúron, az Új Köztemetőben temetteti el, majd műgyűjtők segítségével síremléket állíttat, melyet a későbbi kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Medgyessy Ferenc készít el 1937-ben. A szocializmus idején Derkovits hamvait előbb a Kerepesi temető művészparcellájába vitték át, majd az özvegy jóváhagyásával az ugyanitt kialakított Munkásmozgalmi Pantheonba – Derkovits Viktória ekkor ajánlotta fel az MNG-nek a sírkövet. Jóval a rendszerváltás után, 2016-ban fordított helyzet alakult ki: Derkovits tisztelői kezdeményezik, hogy a festőművész visszakerüljön a művészparcellába, ahol egy fakereszt kerül a sírjára” – ismerteti az írás tartalmát a Népszava.
A lap megkereste az MNG Szobor Osztály és Éremtár osztályvezetőjét, Szeifert Juditot, aki elmondta, hogy a Medgyessy Ferenc által készített síremlék a művész özvegyének ajándékaként került be az MNG gyűjteményébe 1959-ben, és „az ő kívánsága volt, hogy a muzeális értékű síremlék közgyűjteményi őrzésbe kerüljön”. Az osztályvezető azt is elmondta, a kültéri tartózkodás, a hőingadozás, a pára vagy a madárürülék megviselné a műalkotást, ezért „a muzeális értékű síremléknek, mely mind az alkotója, mind az ábrázolt személye miatt jelentős művészeti értékkel bír, a művész családjának, örököseinek szándéka szerint a múzeumi elhelyezés biztosít méltó körülményeket.”
A Népszava megkérdezte a Fiumei úti sírkert vagyonkezelőjét, illetve működtetőjét, a Nemzeti Örökség Intézetét (NÖRI) is, hogy kinek a felelőssége a Fiumei úti sírkert művészparcellájában található sírok gondozása, illetve miért nem gondozzák Derkovits Gyula sírját. Válaszukban leírták, hogy „a védettség önmagában nem foglalja magába az országosan több mint 6300, nemzeti sírkert részeként védett sír gondozását, de amennyiben közülük valamelyik balesetveszélyes, vagy rendkívül méltatlan állapotba kerül (főként, ha sírkövet is állítottak a sír fölé, amely Derkovits Gyula sírja esetében nem áll fenn), akkor a Nemzeti Örökség Intézete éves felújítási programja keretében gondoskodik a helyreállításáról.”
The post Visszavitetnék az eredeti síremléket Derkovits Gyula nyughelyéhez a Magyar Nemzeti Galériából first appeared on 24.hu.
