Különleges nyomokra lett figyelmes egy dunántúli természetvédő. Kondri Ádám nem először készített felvételeket az őrségi hódok nyomairól. A természetbarát fotókkal gazdagon illusztrált bejegyzéséből kiderült, hogy érdekes tapasztalat volt számára 1 év elteltével visszatérni az Őrség egyik hódökoszisztémájához.

Az okleveles biomérnök autodidakta módon sajátította el a vadállatokkal, természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Gyermekkora óta fontos része az életének a természetben eltöltött minőségi idő.

Szabadidőmben lakóhelyem, Vecsés természeti értékeinek megőrzésén dolgozom két társam, a Vecsési Madárles csoport alapítóinak segítségével. A közös munka – a területen előforduló fajok listázása, beadványok és a természetvédelmi kezelési terv elkészítése – eredményeképp nyilvánította 2023-ban Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete természetvédelmi területté az úgynevezett Kosboros-rétet, ahol mintegy 10.000 tő hazánkban őshonos orchideaféle (mocsári kosbor, pompás kosbor és hússzínű ujjaskosbor) él. A védetté nyilvánítást követően a természetvédelmi kezelés gyakorlati megvalósításán dolgozunk az önkormányzattal együttműködve

– mesélte Ádám a Sokszínű vidéknek.

A cikkben szereplő fényképek 2024.12.31-én, a Kerca-patak mentén készültek a szlovén határ közelében. A terület ismételt bejárását a természetvédő már régóta tervezte. Első alkalommal 2023 szilveszterén figyelhette meg a kiterjedt hódökoszisztémát.

Holtfákat hoznak létre

A biomérnök elmondta, hogy az eurázsiai hód (Castor fiber) egy úgynevezett ökoszisztémamérnök faj. Aktív tájátalakító munkájukkal vizet tartanak meg a tájban, amelynek lokálisan rendkívül pozitív hatása van a talaj vízellátottságára.

Ádám megfigyelte, hogy a Kerca-patak mentén élő hódok két nagyobb gátat építettek egymástól körülbelül 20-25 méter távolságra a régi mederben, míg a patakrehabilitáció után épített természetközeli állapotú mederben egy kisebb gátat emeltek. A gátak és a hódok által ásott csatornák segítségével a vizet kivezették egy egykori kaszálórétre, melyen 1,5-2 hektárnyi területen vízborítás jött létre (körülbelül ugyanekkora vízborítás volt a réten 2023 szilveszterkor is).

Az alacsony, 20-50 centiméteres vízborítás kedvező életfeltételeket teremt vízi és gázlómadár-, valamint kétéltű- és hüllőfajok számára. Az idei terepbejáráskor egy példány szürkegém volt észlelhető a területen.

Facebook / Kondri Ádám

A hódok a folyamatos rágásukkal nagy mennyiségű holtfát hoztak létre, melyek számos ízeltlábú és madárfajnak biztosíthatnak élő- és táplálkozóhelyet. Az egy évvel korábbihoz képest kismértékben nőtt a kidöntött fák száma, azonban érdemben nem csökkentették a faállományt. A hódok az általuk ásott csatorna segítségével a közeli éger-nyárfa liget fáit döntötték ki. Érdekes látvány az elöntött réten megfigyelhető számos körtöltés, amivel a hódok 20-30 centiméterrel az eredeti vízszint fölé emelik a kisebb medencék vízszintjét. Az állandó vízborítás miatt a rét növényzete jelentős átalakuláson esett át, különféle sás- és zsombékfajok vették át az uralmat

– magyarázta az állatbarát.

Hódokról többször írt már a Sokszínű vidék, a nagytestű rágcsálók az ország számos vidékén élnek. Kunszentmárton környékén több száz fa esett áldozatul az állatoknak. A természetes vizes élőhelyhez szokott állatok olykor a városokban is felbukkanhatnak. Bár a hódok védett állatok, a vízügyi szakemberek gyakran ellenségként tekintenek a rágcsálókra, akik hatalmas hódvárakat építhetnek.

The post Vízmegtartás hód módra: átrendezték az őrségi tájat a szorgos farágók first appeared on Sokszínű vidék.