A felújított szántalpas gabonáskas átadásával pénteken újranyitották a makói József Attila Múzeum szabadtéri néprajzi gyűjteményét.
A szabadtéri gyűjteményt 1980-ban Tóth Ferenc a közgyűjtemény egykori vezetője kezdte kialakítani. A múzeumépület mögött két egybenyitott telken a térség jellemző épületei – egy putri, gabonás kasok, deszkás hambárok – kaptak helyet
– idézte fel Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató.
A csaknem öt évtized nyomot hagyott ezeken a száz, százötven éves épületeken, melyek nagyon sérülékenyek. A kisépítmények felújítása tavaly az önkormányzat támogatásával kezdődhetett el, és tavaszra befejeződött.
A gyűjtemény márciusban egy újabb építménnyel bővült, egy mintegy 150 éves szántalpas gabonáskassal. Ez már a negyedik kas a skanzenben, ám mind más típusú.
A gabonáskas a makói Szent Gellért utcában egy ház udvarán állt, de már nem gabonatárolásra, hanem galambtenyésztésre használták. Rozsnyai Olivér és felesége adományozták a múzeumnak, felújítását pedig a Szakma-Center Kft. végezte el
– közölte az igazgató.
Filus Erika, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója elmondta, Makón a Marosnak köszönhetően bőségesen rendelkezésre álló fűz és nyárfaféléket használták fel a többi közt építőipari alapanyagként. A városban a 16-19. század között a vesszőfalú, paticsfalú építkezés volt a meghatározó. A vesszőből nemcsak lakóépületeket, hanem termény tárolására szolgáló kisépítményeket is emeltek. Ezek a kasok szántalpra épültek, fölül koszorúgerendával, melyek furatában függőleges karókat helyeztek, amibe gerendákat csapoltak, a vázrendszert pedig vesszővel befonták, kívülről sárral is betapasztották, így jobban szigetelt, az apró szemek nem szóródtak ki és a kártevők sem tudtak bejutni.
A szánkótalpak lehetővé tették, hogy a kasokat állati erővel el tudják vontatni
– tudatta a szakember.
A gabonáskasok helye mindig az udvarban volt, a konyhával szemben, sohasem helyezték magas lábra, alatta ólat sem készítettek, négy sarka alá viszont köveket tettek. A nyeregtetős kis építményt náddal, zsindellyel, később cseréppel borították. Elsősorban szemes terményeket búzát, árpát, rozst, kukoricát vagy lisztet tároltak benne. (MTI)
Korábban különleges 19. századi zászlót találtak Makón, két éve népmesébe illő tárggyal gazdagodott a csongrádi múzeum kincsestára. Arról is írtunk, hogy Árpád-kori körárkos templomhelyre bukkantak Békésben.
The post 150 éves gazdasági kinccsel bővült a makói skanzen first appeared on Sokszínű vidék.
