Vagyonadó lesz Magyarországon, de még biztos, hogy nem jövőre. A magántőkealapok végső tulajdonosai megismerhetők lesznek, és jó eséllyel a tbsz-eket sem kerüli majd el a Tisza-kormány. A pénzügyminisztérium már ismeri a szakma aggályait – most a nyilvánosság is betekinthet a kulisszák mögé.
„A bizalmi vagyonkezelők nem egy kekva, nem arra lettek kitalálva, hogy a magánvagyont közvagyonná tegyék, hanem arra, hogy a vagyont generációkon át a családban tartsák, annak értékét megőrizzék, ezért egészen máshogy kell hozzájuk nyúlni az új jogszabályok kialakítása során, mint akár a magántőkealapokhoz, akár a kekvákhoz”, hangzott el a Blochamps háttérbeszélgetésén, amin a Forbes.hu is részt vett (a kekva a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amit az előző kormány hozott létre, és számos állami vagyont szervezett így ki kvázi magánkézbe egyetemektől egészen értékes ingatlanokig sok mindent).
„A vagyonkezelés nem egy kekva”
Békés Balázs, a Békés Partners adótanácsadója kiemelte: a kormány szinte egy lapon említi a bizalmi vagyonkezelőket a rendszer valóban problémás részeivel, például a magántőkealapokkal, annak ellenére, hogy utóbbiak célja a vagyonok helyzetének átláthatatlanná tétele, míg a bizalmi vagyonkezelés során a folyamatban részt vevő minden fél könnyedén azonosítható, a pénzmozgás nyomon követhető, így vagyonmenekítésre semmiféleképpen nem használható.
A bizalmi vagyonkezelés egy esetben kínál „megkérdőjelezhető” adóelőnyt, mégpedig a felértékelés eszközével: ha egy általa kezelt vállalat értéke időközben nő, a növekmény adómentessé válhat egy idő után, így mentesül többféle adóteher alól is. A szakértők szerint a felértékelés eszköze elsősorban az induló kisvállalkozások számára hasznos, az adóoptimalizálással elérhető előny ugyanis ösztönözheti a vállalkozásindítást, ez pedig vélhetően a Tisza-kormánynak is fontos szakpolitika cél lehet.
Ez a fajta adóoptimalizáció a kisbefektetők körében is létezik, a tbsz-ek ugyanis öt év után adómentessé teszik a számlán időközben realizált nyereségeket.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kritikák mégis itt csapódnak le: a felértékelés eszközének adóvonzataival ugyanis sokan visszaéltek, többnyire úgy, hogy csak nagyon rövid időre helyezték csak vagyonukat a bizalmi vagyonkezelők alá, tudatosan menve ezzel szembe a jogszabály szellemiségével.
A szakértők szerint ezért a visszaéléseket nem a vagyonkezelők, hanem a jogalkotó és a felügyeleti szervek kellene, hogy megoldják: a visszaéléseknek a nem kellően megfogalmazott jogszabályok ágyaztak meg, valamint a felügyeleti szervek közbe nem lépése, a problémát így azon a végén kellene megfogni elsősorban. A bizalmi vagyonkezelés kérdéskörét egyébként az EU-s források lehívása érdekében augusztus 31-ig kell jogszabályi formában rendezni.
Vagyonadó helyett progesszív adórendszer
Horváth Balázs, a Békés Partners adójogásza szerint a Tisza által tervezett vagyonadó kapcsán érdemes elfogadni, hogy lesz, viszont nem jövőre, legkorábban 2028-tól lehet reális ennek bevezetése. Erre még annak ellenére is sor fog kerülni, hogy több ponton is problémásnak tekinthető az eszköz egésze: Európában jelenleg három országban létezik vagyonadó valamilyen formában, azok hatékony bevezetése ugyanis nagyon nehéz, több helyen már ki is vezették pontosan a később felmerülő problémák miatt.
A szakértők szerint a vagyonadó alapvetően felveti a kettős adóztatás problémáját, hiszen azon keresztül már egyszer leadózott vagyonelemek is ismételt sáp alá kerülnek: az árfolyamnyereségek, vagy éppen az értékesített ingatlanok bevétele. De sok részletkérdés is felmerül: egy nem tőzsdei cég esetében milyen értékkel számolnak, ingatlanvagyonok esetében milyen ingatlanok tartoznak alá, termelő, munkahelyteremtő eszközök (gyárak) értékére is vontakozna-e a szabály, vagy éppen az, hogy a tbsz-en tárolt vagyonokat hogyen érinti a dolog. A szakértők elmondták: a Tisza-kormány is tud ezekről a problémákról, a pénzügyminisztérium által kezdeményezett párbeszéd során ugyanis a szakmai szervezetekkel már zajlottak le egyeztetések, ahol ezek előkerültek.
A szakértők becslései szerint a vagyonadó Magyarországon évi 160-250 milliárd forintnyi bruttó bevételt jelenthetne az állam számára,
szakmai becslések szerint ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy ennek az összegnek a felét is felemésztené magának a nyilvántartáshoz és behajtáshoz szükséges rendszer fenntartása. Horváth Balázs hozzátette: a behajtható vagyon ugyanakkor rohamosan csökkenhet, egyes nagyvagyonos ügyfeleik például ugyanis már jelezték, a vagyonadó jelenlegi formájában való bevezetés esetén külföldre fognak költözni, ezáltal kikerülnek a magyar adóilletékesség alól, így tőlük előbb-utóbb semekkora adó nem lesz beszedhető. Erre a jelenségre egyébként több példa is látható Európában.
A szakértő kiemelte: ha a kormány célja a NER-es illegitim vagyonok megsápolása, akkor azt a vagyonvisszaszerzési hivatalon keresztül kell végrehajtani, nem az átfogó vagyonadó bevezetésén keresztül.
Horváth Balázs szerint nagy kérdés egyébként, hogy az egymilliárd forintos vagyon már kimagaslónak számít-e Magyarországon. „Egy budapesti családi ház, egy balatoni nyaraló, és egy családi vállakozás összértéke papíron könnyedén elérheti az egymilliárd forintot, ebből viszont jó esetben semekkora rész nem likvid. Ez esetben miből fizeti majd ki az adót az érintett?”
A szakértők szerint a progresszív, sávos adórendszer bevezetése gyakorlatilag az összes olyan problémát megoldaná, amire a vagyonadó esetében egyelőre nincs válasz.
Magántőkealapok és tbsz-ek
A magántőkealapokkal kapcsolatban a tulajdonosi struktúra teljes elrejtése az egyértelműen legnagyobb probléma, azaz kívülről nem lehet megmondani, kinek az érdekében gyűlik a vagyon az érintett alapokban. Ez a helyzet azonban már egy EU-s jogszabályváltozás következtében megszűnt, mégpedig július elsejével: onnantól ugyanis minden magántőkealap befektetői, tulajdonosai a NAV felé megismerhetők kell, hogy legyenek, mondták el a szakértők, hozzátéve, hogy a rendelet végrehajtatása még nem minden esetben sikerült. A kormány ezt a kérdéskört kiemelt problémaként kezeli.
„A politikai mázon túl ezen a fronton a lakosság – egyébként teljesen jogos – átláthatósági elvárása már érvényesülni fog, érvényesülnie kell.”
A tbsz-struktúra egy adóparadicsomot jelentett a hazai befektetőknek az elmúlt évtizedben, ma már több mint hatszázezer számla létezik itthon, abban ugyanis az állam és a befektetők is megtalálták a számításukat, tette hozzá Karragich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. A kormány azonban minden bizonnyal előbb-utóbb ehhez az eszközhöz is hozzá fog nyúlni, például a számlák vagyonának maximálásan keresztül, erről azonban egyelőre nincsenek konkrét információk.
The post „Aki lopott, azt számoltassuk el, de ne lángszóróval essünk neki a rendszernek” appeared first on Forbes.hu.
