Az iráni háború elhúzódó hatásai egy ideig még velünk maradhatnak, a most 80 éves forint viszont minden jel szerint nem éli már meg a 85. születésnapját. Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési Osztályának vezetője és Dinnyés István, az OTP Global Markets osztályvezetője forintról, euróbevezetésről, háborús részvényválasztásról és a dél-koreai tőzsde szakadásáról is beszélgettek a Global Markets podcast legfrissebb adásában.

A forint a 80. életévét megélte, de minden jel szerint nem sok évfordulót láthat már meg a hazai deviza, mely 1946. augusztus elsején jött létre a második világháború utáni gazdasági stabilizáció jegyében. A forint az idén bomba formát mutatott, de az elmúlt években rendre alulteljesítette a régiós pénzeket, ezzel nemcsak a fogyasztóknak, de a döntéshozóknak is sok borsot tört az orra alá.

Nem lesz könnyű az út az euróig

A kormányváltás egyik nagy ígérete az euró bevezetése volt, ennek kapcsán Eppich Győző úgy fogalmazott: sok kritériumnak kell még megfelelni addig, amíg ez reálissá válhat, de azt talán nem túlzás kijelenteni, hogy az átfogó remény az, hogy a 85. születésnapját már nem fogjuk megünnepelni a forintnak. Ehhez azonban meg kell felelni a mostanában sokat emlegetett maastrichti kritériumoknak, amelyek nagy részét jelenleg az ország még nem tudja teljesíteni, még ha infláció terén a jelenlegi számok akár még meg is felelhetnének az elvásároknak. A kérdés az, mekkora növekedési áldozatot vállal be az ország a hosszabb távú kiszámíthatóság érdekében.

„Az igazi kérdés az, hogy az ország mennyire hitelesen tud elköteleződni az euró bevezetése mellett, ennek elsősorban az árfolyamstabilitási kritériumok számára van nagy jelentősége. A kiszámítható devizaárfolyam pedig egyébként sokat segíthet a többi kritérium teljesítésében is”

– véli Eppich Győző.

A forint kilátásai kapcsán a szakértők elmondták, az a jegybanki lépésekből már látszott, hogy a 350-es euróárfolyamot már túlzásnak látják a szakemberek, de az kérdés, hogy gyenge oldalon is van-e egy olyan sánc, aminek átlépését az MNB már meg kívánná gátolni. Ezt a frontot az idén még nem teszteltük, a 360 körüli árfolyam megfogta a keresztet, de a jövőben ez kérdés, hogy meddig maradhat még így.

Ebben az MNB kamatpályájának is lesz szerepe, az OTP 5%-on látja az év végén az alapkamatot, így 2-3 kamatvágás még könnyedén benne lehet az évben. Kérdés, hogy a piac ebből mennyit árazott már be az árfolyamba, főleg, hogy a devizapiacot az iráni háború fejleményei is folyamatosan, intenzíven rángatják, így két tűz között kell helyt álljon az árfolyam.

A szakértők szerint a mézeshetek akkor térhetnek vissza a forint piacára, ha a kormány októberben közzéteszi a maastrichti kritériumok teljesítésének részletes ütemtervét, illetve ha az MNB elkezd arról kommunikálni, hogy mikor és meddig hozza lejjebb az inflációs célját, ezekre az impulzusokra ugyanis már egyértelműen ki van éhezve a piac.

Ha a jegybank keményen tartja a jelenlegi, 350-360-as árfolyamot, az akár egy jó alap is lehet majd az euró bevezetésének megkezdéséhez.

Háború, csipvihar és a befektetések

A globális tőkepiacot az elmúlt hónapokban hol intenzívebben, hol kevésbé intenzíven, de szinte folyamatosan az amerikai-iráni háború éppen aktuális állása mozgatta, a harcok fejleményeit pedig már szinte lekövetni is lehetetlen, a felek egymásnak és önmaguknak is rendre ellentmondó álláspontjai ugyanis meggátolják a tisztán látást. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni kormány lefejezése után a Forradalmi Gárda különböző szárnyai különböző utakat járnak be, megnehezítve ezzel a tárgyalásokat, így befektetőként érdemes lehet elkezdeni azzal számolni, hogy ez a feszültség egy jó ideig még velünk maradhat, még ha nem is egy folyamatos Hormuzi blokád képében.

Az olajfinomítással foglalkozó cégek részvényei ezért a jelenlegi helyzetben akár érdekesek is lehetnek (még ha jelentős volatilitással is lehet számolni náluk a tárgyalások aktuális állásától függően), de a műtrágyagyártással és a vegyiparban érdekelt cégek kilátásai is jók, hisz egy strukturális probléma megjelenése esetén a termékeik iránti kereslet jelentős mértékben növekedésnek indulhat.

Az elmúlt hetekben pedig a dél-korai tőzsde is fókuszba került, a Kospi index ugyanis egy közel 40%-os korrekcióba került az idén elért csúcsról, viszont még így is 45%-os pluszban jár az idén.

A pesszimisták máris az AI-lufi kipukkadását látják a trendben, az optimisták viszont csak egy kisebb vihart a napsütésben, de a szakértők szerint inkább az utóbbi lehet a realista felfogás: a félvezetőgyártók termékei iránti kereslet még mindig nagyon jelentős, a már üzemben lévő szerverfarmok kihasználtsága pedig az új generációk érkeztével sem csökkennek, így a piac szinte bármekkora kapacitást fel tud venni a jelenlegi helyzetben. A kérdés az, a befektetők mikor kezdik el árazni az AI-t ipari mértékben használó cégek kapcsán a tokenfogyasztás anyagi vonzatait – amik nagyon jelentősek.

A teljes adás itt érhető el.

Készült az OTP Bank és a Forbes együttműködéséből. Kérjük, figyelmesen olvassa végig tájékoztatónkat: www.otpbank.hu/gm/podcast-disclaimer

The post Ezeket a részvényeket szeretik a profik az iráni háború árnyékában appeared first on Forbes.hu.