A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, így idén már 160. születésnapját ünnepli. Az intézmény ma Európa egyik legrégebben működő állatkertje, története pedig számos érdekességet rejt.
A reformkorban már felmerült egy budapesti állatkert létrehozásának ötlete, de a szabadságharc és az azt követő politikai időszak évekre félretolta a terveket. Végül Xántus János zoológus, Szabó József geológus és több neves tudós kitartó munkájának köszönhetően valósulhatott meg az elképzelés.
Amikor 1866-ban megnyitották az állatkertet, 18 hektáron 11 nagyobb épületben közel 500 állatot lehetett megnézni, az első években főként a Kárpát-medencéből, de hamarosan egzotikus fajok is érkeztek.
Az állatkert első nagy szenzációi közé tartozott az a zsiráf, amelyet Erzsébet királyné ajándékozott az intézménynek. Ferenc József császár sem érkezett üres kézzel: 34 állatot küldött a bécsi Schönbrunni Állatkertből, ami jelentősen gazdagította a gyűjteményt.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek idején az egész Városliget látványos fejlődésen ment keresztül, az állatkert pedig minden addiginál több látogatót fogadott. Ebben az időszakban azonban ma már nehezen értelmezhető látványosság is helyet kapott.
A millenniumi fellendülést azonban hamar nehéz évek követték. A századfordulóra az állatkert pénzügyi helyzete annyira megromlott, hogy a csőd szélére került. Végül 1907-ben a főváros vette át az intézmény működtetését, majd nagyszabású átépítés kezdődött. Ennek során született meg az a jellegzetes építészeti arculat, amelynek számos eleme ma is meghatározza az állatkert képét.
A történelmi események mellett rengeteg különleges történet kapcsolódik az intézményhez.
1. A Nagysziklát három éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. Nyolcezer köbméter betont építettek be. A jobb formálhatóság eléréséhez a habarcsba disznószőrt kevertek.
2. A Nagyszikla eredetileg nem kiállítótérnek épült. Az építmény belsejében egykor hatalmas víztározót alakítottak ki, amely a kert vízellátását szolgálta volna. Mire azonban elkészült, Budapest vízhálózata már elérte az állatkertet, így a tározót soha nem használták eredeti céljára. Habár soha nem töltötték fel vízzel a víztartály még ma is látható a centrális kupola tetején
3. Deák Ferenc saját bőrén tanulta meg, hogy a medve nem házi kedvenc. A politikus rendszeresen meglátogatta kedvenc barnamedvéjét, Kristófot. Egy alkalommal húsdarabot nyújtott át neki az esernyője végén, a medve azonban nemcsak az ételt, hanem az egész esernyőt is magával húzta.
4. A vízilovak termálvízben fürdenek. Az állatkert több mint 130 éve folyamatosan tart vízilovakat. Medencéikbe ma is a Széchenyi Gyógyfürdő egyik kútjából érkező termálvíz jut.
5. A milleniumi ünnepségek alkalmából egy teljes afrikai falu lakóit költöztették be az állatkertbe. 250 „néger atyafi” érkezett Ghánából – számolt be róla a Vasárnapi Újság. Akkoriban érdekességként mutogatták a bennszülötteket, ez több európai országban is szokás lett. A 40 család részére igyekeztek lemásolni az otthoni körülményeket, autentikus afrikai falut építettek fel az állatkertben, az emberek eredeti foglalkozásukat űzték, saját maguk készítette ruhákat viseltek, eszközöket, dísztárgyakat és bútorokat használtak.
6. Az egyik legismertebb lakó, Tücsök, már több mint fél évszázados. A nőstény víziló az állatkertben született, és az intézmény egyik legidősebb állata, jelenleg 53 éves. Az idők során hét borja, tíz unokája, tizenegy dédunokája és hét ükunokája született.
7. Az Elefántház tornyát egyszer lebontották. Az eredeti épület mecsetre emlékeztető minaretjét az első világháború idején, az Oszmán Birodalom kérésére bontották el, mert sértőnek tartották a vallási jelképre emlékeztető építészeti megoldást. A tornyot csak 1997-ben építették újjá.
8. Egykor elefánt költöztette a vízilovat. A modern emelőgépek előtti időkben Bébi, az idomított elefánt segített átvontatni Jónás vízilovat új otthonába.
9. A pingvinek többször is megszöktek. Fülöp nevű pápaszemes pingvin kétszer is elhagyta kifutóját, később pedig Sanyika kalandja is elhíresült, akit végül rendőrök segítségével vittek vissza. Rajtuk kívül az évek során keselyűk, tarajos sülek és más állatok is megkíséreltek lelépni.
10. A születésnap egyben az Állatkertek Világnapja is. Augusztus 9-ét világszerte az állatkertek napjaként tartják számon, amelynek alapja éppen a budapesti intézmény megnyitásának évfordulója.
29 fotó
Korábban megírtuk, hogy daruval költöztették el Budapestről Samut, az elefántbikát és beszámoltunk arról is, hogy titkos állatkertet számoltak fel Keszthelyen.
The post Afrikai bennszülöttek, Elefántház mecset és termálvízben fürdő vízilovak: 10 érdekesség a budapesti állatkert történetéből first appeared on Sokszínű vidék.
