„Nálunk minden egyedi, persze, vannak még elvonulós helyek, de azokban sokszor nincs meg a letisztultság meg a profizmus, gyakran le vannak pukkanva. Ha valaki nem a nyüzsgésre vágyik, itt mindent megkap: kifinomult dizájnt, csendet és nyugalmat” – mondja Blaskó Dávid, a Sazü alapítója és üzemeltetője. 

2016-ban vette meg a szűk kéthektáros telket, a környék hüllői győzték meg, hogy a Köves-hegyet válassza. Pedig az akkori állapotok nem voltak túl kecsegtetőek. „Mindenki azt mondta, hogy jézusmária, ez egy óriási dzsumbuj.” Mégis meglátta a szépet a bazalt támfalak és a lepusztult szőlővel borított, napozó gyíkokkal és siklókkal teli káoszban.

„Ezek az állatok pontosan tudják, hol a legmelegebb a környék, én megbíztam bennük. Azóta is dugig van velük a birtok.” 

A sajátos mikroklímában megreked a meleg, és ritkán fúj a szél, tökéletes választás a Sazü borok alapját adó szőlőfajtának. A növényorvos végzettségű Dávid ausztrál és kaliforniai borászoktól szedte össze a tudást, minimális beavatkozással készíti vulkanikus borait. A szőlőt 2018-ban telepítette, az első palackok három évvel később készültek el. A vendégházakat maga tervezte, 2022 és 2023 fordulóján nyitotta meg őket. „A bor és a házak erősítik egymást, egy brand, de két ágazat.”

A vendégeknek három palack Sazü bor be is van készítve, de egyébként Dávid nem zaklatja őket külön borkóstolóval. „Nem azért jönnek, hogy velem dumáljanak, így is megoldom, hogy megismerjék a boraimat.”

A falutól két kilométerre levő zöldmezős birtokon napelemrendszer és kút is van, leginkább a fiatalabb párokat várják, a gyerekek és a háziállatok viszont ki vannak zárva. „Nekem is van három gyerekem – mondja Dávid –, képben vagyok, mivel járnak, és néha nem árt a pihenés.”

Fára mászok tőle!

A tulajdonosok abban sem voltak biztosak, egyáltalán lesz-e az induló projektből működő vállalkozás. Úgy voltak vele, legfeljebb lesz egy erdei nyaralójuk. Ehhez képest a noszvaji lombházak ma már a hazai szálláspiac egyik legismertebb különlegességei, és a kabinok után a második ütem is sikeres.

Az új (értsd: 2020-as) épületek egy már bizonyított koncepció továbbgondolásából születtek. A tervezők és a tulajdonos azt akarták, hogy a házak ne ismételjék az első kabinok formavilágát, mégis kapcsolódjanak hozzájuk. A fából készült toronyszerű épületek egyszerre működnek szállásként és erdei kilátóként, a helyiségek egymás fölé kerültek, lépcső vezet fel a lombkoronaszintre. Ahogy a vendég egyre feljebb halad, változik kapcsolata az erdővel és a környező tájjal. 

A bővítés egy majdnem tíz évvel ezelőtt induló történet második felvonása. Az első projektnél az ötletgazda és tulajdonos, Maliga Péter több építészirodával is felvette a kapcsolatot, de akkoriban Magyarországon még kevesen foglalkoztak könnyűszerkezetes épületekkel. A fordulatot egy véletlen találkozás hozta: az üzemeltetésért felelős Dévényi Viktor Egerben, Gál Tibor Fúzió borbárjának megnyitóján figyelt fel az Arkt Építész Stúdió munkáira, és annyira megtetszett neki, amit látott, hogy felkereste a Fábián Gábor és Fajcsák Dénes által alapított irodát. 

Az első ütem – és később a második is – Noszvajon született meg. „Megnéztem a KSH 2016-os statisztikai adatait, hogy belföldön hova utaznak a legtöbben. Budapest és Hévíz után az egri régió volt a legkelendőbb” – mondja Péter. Szerinte a környék nagy előnye, hogy a borvidék és a termálfürdők sokakat vonzanak.

„Télen ott a bor, nyáron ott a víz. Kicsit szoci csomag, de az emberek ismerik, és közlekedés szempontjából is jól elérhető.”

Sok inspiráció jött Ázsiából, ahol népszerűek a természetközeli szálláshelyek, de skandináv, szlovén és amerikai példákhoz is nyúltak. Fontos volt, hogy a házak ne csak szezonálisan legyenek használhatók. Péter szerint a projekt indulása kedvező időszakra esett, sok vendég jött a négycsillagos wellnesshotelek világából, és inkább fizettek többet egy természetközelibb szállásért, mert az „áztatós” helyekhez képest ezerszer izgalmasabb élményt kaptak.

A vendégkör 25–70 év közötti, főleg magasabb státuszúak, de Péter találkozott olyan fiatal sráccal is, aki összespórolta a szállásra a pénzt és busszal jött. A szolgáltatások most is bővülnek. Az alapcsomagban benne van a reggeli (helyi termelők alapanyagaiból) és a kerékpárhasználat, de a vendégek masszázst is kérhetnek. Nyár végére elkészül a szaunaház és a panorámás masszázshelyiség is.

Csípős, meleg, néha fáj is, mégis jó

Egyetemi projektnek indult, hatalmas durranás lett belőle az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontján. A Galya‑kilátó nemcsak a Mátra egyik legjobb panorámapontja, hanem egészen különleges szálláshely is, a torony felső részén kialakított bivakszobákban a felhők közelében lehet aludni. 

„A kilátó nagyon érdekesen reagál az időjárás változásaira. Télen, amikor a dér ráfagy az egészet beborító acélhálóra, olyan, mintha a torony menyasszonyi ruhába öltözne.

De egyébként is különleges fényhatások szoktak keletkezni rajta: néha misztikus, máskor csillogó, aztán ünnepi” – mondja Kovács Csaba. Ő a Mome professzora, az egyetem megbízott rektora, a Nartarchitects alapító tulajdonosa, nem mellesleg a Galya-kilátó egyik tervezője.

2015-ben adták át Magyarország legmagasabban álló kilátóját, tetején három bivakszállással, egy fülkében legfeljebb öten alhatnak. Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron úgy nyúltak a régi épülethez, hogy izgalmasan keveredik a régi és az új aránya, megmutatták az eredeti épület értékeit, miközben bátran hozzátettek új dolgokat is. A felújított kilátót nem csak a szakma, a közönség is imádja, főleg a bivakszállás miatt lett népszerű.

Csaba és Áron egyetemi projektfeladatként kezdtek el foglalkozni a bakancsos turizmus emblematikus épületével, és momés tanítványaikkal kezdték áttervezni. A kilátó körülötti hatalmasra nőtt, védett bükkfák eltüntették az egykori körpanorámát, és mivel védett erdőről volt szó, ritkításról szó sem lehetett. Ez adta az ihletet, hogy az egyébként is rossz műszaki állapotú építményt a felújítás mellett meg is kell magasítani. A tornyot rozsdaálló acélszerkezetekkel kiegészített harmincméteres vasbetonszerkezettel emelték meg. A körablakokon beszűrődő színes fények nappal különleges hangulatot adnak, este világító jelként ragyognak a hegytetőn. 

A régi meredek létrarendszert biztonságosabb kettős spirállépcsőre cserélték, de megőrizték a korábbi épület arányait. A magasított részben három lámpaszobaként funkcionáló cella jött létre, ezek oldalfalát megnyitották. Aztán Áron egyszer csak kitalálta, hogy az egyikben ott fog aludni. „Ekkor jött az ötlet, hogyha ő ott alszik, miért ne alhatna ott más is” – mondja Csaba.

Az extrém szálláshely hamar népszerű lett, rengetegen kommenteltek róla, még kihívások is születtek. Hiába van a magasban és viszonylag védett környezetben, a hőmérséklet megegyezik a kintiével, így például egy csípősebb idő meg tudja terhelni a szervezetet a komfort nélküli helyiségben. Cserébe pompás a kilátás.