A globális energiaárakat továbbra is a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom határozza meg. Az iráni fenyegetések, valamint a csatorna fölött szálló rakéták távol tartják a hajókat a térségtől. A Reuters adatai szerint a konfliktus kirobbanása előtt napi 130–140 hajó tudott áthaladni a szoroson, miközben az elmúlt tíz nap átlaga 13 volt. Szeptember másodikán mindössze 6 hajó jutott át a csatornán, ami jelzi a mélyülő krízist.

Magyarország nettó energiaimportőr, tehát az olaj- és földgázár emelkedésével több devizát kell kifizetnünk ugyanazért az energiamennyiségért, ami rontja a külkereskedelmi mérleget és a devizakeresletet.

Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője egyetértett azzal, hogy az iráni események helyezik a legnagyobb nyomást a devizánkra, azonban kiemelt egy másik, szintén jelentős hatást. Varga Zoltán a Forbes.hu-nak elmondta, hogy az amerikai hozamemelkedés felszívja a tőkét a kelet-közép-európai régió elől. Az Egyesült Államokban a 10 éves állampapírok hozama 4,8 százalék közelébe került, miközben a 30 éves hozam 5,32 százalékkal 19 éves csúcsra ért. A Hold elemzésében olvashatunk róla, hogy az amerikai államkincstárnak azonnal reagálnia kellett az emelkedésre, és a hosszú lejáratú kötvények visszavásárlási korlátját a kétszeresére emelték.

Varga kifejtette, hogy a forint értékvesztését az is hajtotta, hogy a hazai kötvényhozamoknak reagálniuk kellett az amerikai emelkedésre. Amennyiben a külföldi befektetők leépítik a magyarországi pozícióikat a magas amerikai hozamokért cserébe, az önmagában leértékeli a magyar fizetőeszközt.

Az elemző szerint a felvázolt hatások mellett természetes folyamat volt a forint gyengülése, ami meglepte, az a negatív folyamat kifejezetten gyors üteme. „Szerda reggel nagyon heves volt a forint mozgása, a 200 napos mozgóátlagot is megérintette az euró-forint kereszt, amit egy hirtelen visszarendeződés követett. Ilyen hektikus mozgáshoz nem vagyunk hozzászokva” – mondta Varga. Az elemző hozzátette, hogy ilyen árfolyammozgást vélhetően egy nagyobb szereplő távozása okozhatott a forint piacán.

A következő hetekben készülnünk kell az ismétlődő, hirtelen forintgyengülésekre a közel-keleti eseményekkel párhuzamosan.

Trumpnak most éppen nincs kedve felrobbantani Iránt

Szeptember 3-án nem történt katonai akció a Hormuzi-szorosnál, és jó esély van rá, hogy a következő hetekben keveset fogunk hallani a konfliktus állásáról. November 3-án félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, a Reuters pedig fehér házi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a voksolásig a Trump-adminisztráció szeretné „csendesebben” intézni az iráni ügyet.

Emögött politikai érdekek húzódnak. Az amerikai lakosság majdnem kétharmada elítéli az Irán ellen vívott háborút, a konfliktus miatt pedig mélyponton van az elnök támogatottsága a választók körében. A statisztikák szerint február vége óta Donald Trump népszerűsége 40-ről 33 százalékra esett. Mivel az amerikai Képviselőházban és a Szenátusban is szűk a republikánus többség, így a november 3-ai választás kulcsfontosságú lehet a törvényhozás szempontjából.

Ez nem azt jelenti, hogy Washington csendben kihátrálna a háborúból. A Reutersnek nyilatkozó források úgy tudják, hogy a félidős választás után a Fehér Ház fokozná az Irán elleni offenzívát.

Mit jelent ez a forint szempontjából? Teherán egyelőre csak válaszcsapásokat mért a térségben található amerikai támaszpontokra, illetve viszonylag hosszabb ideje kizárólag hajók ellen indítottak drón- és rakétatámadásokat. Amennyiben az Egyesült Államok a következő két hónapban letekeri a közel-keleti műveleteket, és inkább gazdasági eszközökkel gyakorolna nyomást Iránra, az ideiglenesen megoldaná a forintra leselkedő legnagyobb veszélyt, rövid távon stabilizálná az árfolyamot. Azonban a konfliktus későbbi, a fűtési szezonban történő eszkalálódása meredek forintgyengülést idézhet elő az év vége előtt.

Varga Zoltán szerint önmagában a harcok felfüggesztése nem stabilizálja a forint helyzetét. Amíg a kőolaj és a földgáz ára nem csökken, addig a magyar pénz sem tud visszakorrigálni. Az elemző szerint a harcok alacsony intenzitású folytatása mellett is erősödésnek indulhat a forint, amennyiben a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom fel tud gyorsulni.

Egy adat, ami meghatározza Donald Trump minden döntését

Bár Magyarországról sokszor úgy tűnhet, hogy az Egyesült Államok elnöke teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik, mégis van egy adat, amihez igazítja a döntéseit. Az elmúlt két évben rendre megfigyelhető volt, hogy a legvitatottabb intézkedéseitől csakis akkor táncolt vissza Donald Trump, ha a hosszú lejáratú amerikai kötvényhozamok vészesen emelkedni kezdtek.

A 10 éves amerikai állampapír hozama a napokban már 4,8 százalék körül mozog, ami rendkívül magas szintet jelent. A piacok már szinte biztosra veszik, hogy a Fed a szeptemberi kamatdöntő ülésén emelni fog az irányadó rátán, jelenleg 25 bázispontot áraznak. Az államadósság finanszírozása ilyen magas hozamszintek mellett tarthatatlan, így a Fehér Háznak most az egyik legfontosabb feladata, hogy ezt a helyzetet rendezze. Ez viszont nem lesz egyszerű feladat.

Az államkötvényhozamok mozgását összetett folyamatok hajtják, ezek közül az AI-forradalmat emelnénk ki. A mesterséges intelligencia köré rendeződő cégek finanszírozása rendkívül drága. Az AI-cégek így hatalmas mennyiségű tőkét szívnak el az állampapírpiacról, aminek önmagában jelentős hozamemelő hatása van.

Az AI-boom elképesztő beruházási igényt teremtett. Adatközpontokat kell építeni, GPU-kat vásárolni, erőműveket és hálózati infrastruktúrát finanszírozni. Ennek finanszírozását a cégek már nem tudják saját zsebből megoldani, így a kötvénypiacról vonnak be forrásokat.

A Reuters arról írt, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati adósságkibocsátás mértéke 2026-ban már 220 milliárd dollárra ugrott. A tavalyi év azonos időszakában ez az összeg még csupán 12,5 milliárd dollár volt. Az amerikai államnak így versenyeznie kell ezekkel a cégekkel a befektetőkért. Ugyan az állampapír jóval biztonságosabb, a céges kötvények magasabb hozamot garantálnak.

Ebben a versenyben az állam csak úgy tudja tartani a tempót, ha alacsonyabb kötvényár mellett kínál magasabb hozamot. Ez a küzdelem pedig elvonja a tőkét nemcsak Magyarországról, hanem az egész feltörekvő piacról.

Elveszítheti a legfontosabb támaszát a forint

Az áprilisi választások után egy rendkívül gyors ütemű forinterősödést figyelhettünk meg, ami ki is tartott több hónapon keresztül. Az euróval szembeni jegyzés a 348-as szinten is járt, az elemzők pedig már ekkor figyelmeztettek rá, hogy kezd túlságosan erőssé válni a fizetőeszközünk.

A forint a lendületét a bel- és gazdaságpolitikai változásoktól kapta, viszont a jelentős kamatelőny tartotta fenn. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hosszú ideig nem kezdte el a kamatcsökkentési ciklusát. Ezzel szemben a nagy jegybankok sorra vágni kezdtek a kamatokon, ami vonzóvá tette a befektetők számára a forintot.

Az Orbán-kormány jelentette gazdaságpolitikai kérdőjelek elmúlásával, illetve azzal, hogy a Tisza-kormány az euró bevezetése mellett tette le a voksát, a külföldi tőke megtalálta a magyar fizetőeszközt, és elkezdődött az erődemonstráció.

A gazdasági teljesítményt azonban fűteni kellett, így el is indult egy három lépésből álló „mini” kamatvágási ciklus. Az MNB fél év alatt 6,5 százalékról 5,5 százalékig vágta vissza az irányadó rátát, miközben az infláció is végig kifejezetten alacsony tudott maradni.

Az Egyesült Államokban a Fed új elnöke, Kevin Warsh a Jackson Hole-i konferencián beszélt arról, hogy valós esélye van a kamatemelésnek. Eddig erről nem volt szó, hiszen az elnök, Donald Trump az alapkamat alacsonyan tartását várja a jegybank szerepét betöltő Federal Reservetől. Ha szeptember 16-án még nem is lépik ezt meg, az idei évben így is szinte biztosra vehető egy vagy akár két 25 bázispontos emelés. Az amerikai alapkamat jelenleg 3,5–3,75 százalékon áll, vagyis a kamatkülönbözet az USA és Magyarország között nagyon leszűkülhet az év végéig. Ezzel a forint fénye jelentősen megkopna a befektetők szemében.

Kifogyhatunk az üzemanyagból

A kőolaj világpiaci árát napról napra a Hormuzi-szorost érintő események mozgatják. A Forbes.hu által megkérdezett elemző szerint a jelenlegi 95–97-es szint nem lesz tartós, rövid időn belül várhatunk korrekciót az árfolyamban. Varga Zoltán szerint a komolyabb problémát a globális kőolajkínálat jelentheti.

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint az idei évben átlagosan 4,3 millió hordóval csökkenhet a globális kőolajkínálat. Ez a szakértő szerint valóságos kínálati szűkülést jelent. Az Egyesült Államok stratégiai olajtartaléka több évtizedes mélyponton van, ami azt jelenti, hogy Washington már nem képes számottevő mennyiséget felszabadítani, ha kordában akarja tartani az olajárat.

„Ha a hordónkénti jegyzés 100 dollár fölé szökik, azt már nehéz lenne orvosolni”

– mondta Varga Zoltán.

Az elemző hozzátette, hogy a 100 dollár kvázi a lélektani határ a kőolaj esetében. Innen hosszú távon nem tud föntebb ragadni a jegyzés, mivel a kereslet ezen a ponton kezd el meredeken csökkeni. Ez a piac önszabályozó képessége, ami a jelenlegi helyzetet még akár kezelheti, azonban egy újabb sokkhatás boríthatja a papírformát.