Hogyan csökkenthetők a megelőzhető halálokok? Melyek a legjobban kezelhető kockázati tényezők? Meddig jó orvosság az életmód, és mikortól kötelező a gyógyszer? Mit tudunk ugyanúgy, mint a svédek, és miért nem tartunk mégsem ott? Izgalmas kérdések és világos üzenetek hangzottak el A magyar egészségügy jövője című konferencián. Az is kiderült, milyen tételmondat van Hegedűs Zsolt táncoló miniszter irodai szobájának a falán.
„Magyarország 2030 – A magyar egészségügy jövője” címmel konferenciát szervezett az Egyensúly Intézet, amelyen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, számos gyakorló orvos és kórházvezető, az Orvosi Kamara képviselő, szakállamtitkárságok és több magánegészségügyi szolgáltató vezetői is részt vettek. Az esemény központi kérdése a „Hogyan gyógyítsuk meg az egészségügyet?” volt – ugyanilyen címmel az agytröszt 18 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg.
Ezek többségével Hegedűs Zsolt miniszter is egyetértett, mint mondta: „Elsősorban a beteget helyezzük a betegellátás fókuszába. A jövőben a klinikai eredményekre koncentrálunk, mindent mérni fogunk, amit lehet, és minél több adatot transzparensen nyilvánosságra hozunk.”
A miniszter egyébként sokat példálózott a brit NHS-ben látott jó példákkal. Az is kiderült, mi van a minisztériumban a szobája falára írva:
„A betegellátás minőségi mutatóinak mérései és azok nyilvános közzététele feltételezhetően a legfontosabb lépés az egészségügyi rendszer megreformáláshoz.”
Az egészségügyi szakemberek megbecsülését a tárca terveinek harmadik fontos pilléreként jelölte meg. „Versenyképes javadalmazást kell adnunk az egészségügyi szakdolgozóknak, javítani kell a személyzeti arányokat, de a motiváció megteremtését az ellátásszervezés átalakításán keresztül is támogatni kell” – tette hozzá.
A központi kérdés: miért tűnik el évente egy kisvárosnyi ember?
A legérdekesebb beszélgetések, viták, megállapítások a hosszú, egészséges életre vonatkoztak. Arról az aggasztó tényről, hogy Magyarországon ma évente 16–17 ezer ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek megfelelő időben történő orvosi beavatkozással, korszerű terápiával vagy jobb betegellátással elkerülhetők lettek volna.
A legerősebb következtések viszont mind arról szóltak, hogy bár lehet – jogosan – szapulni sok mindent a mai magyar egészségügyi ellátásban, a legtöbbet mindenki maga teheti meg a longevity érdekében. Például azzal, ha egy infarktus és sikeres szívműtét után nem vonja ki magát a rehabilitáció alól. Ha rendesen szedi a koleszterincsökkentő gyógyszerét, ha szükség van rá. Ha odafigyel a vérnyomására, a táplálkozására és a mozgására. És egy bizonyos kor felett tesz is valamit a rossz orvosi eredményei ellen, nem csak „nézegeti azokat évtizedekig”.
Íme 5 fontos tételmondat – mögötte pár adat –, amit megszívelve tényleg jobbá tehetjük az egészségünket. Csak józan paraszti ész és némi önfegyelem kell hozzá.
Miről szól még a cikk?
- A daganatos betegségektől mindenki jobban fél, pedig a szívérrendszeri kockázatok sokkal nagyobbak
- Miért tévhit, hogy a koleszterin táplálkozási probléma?
- Miért van az, hogy szívkatéterezésben még Svédország vagyunk, egy évvel később már nyomukba se érünk?
- Miért tévhit, hogy a prevenció a szűrésekről szól?
The post Nem attól élsz sokáig jól, ha sűrűn orvoshoz jársz – szívkatéterezésben még Svédország vagyunk, egy évvel később már a nyomukba se érünk appeared first on Forbes.hu.
