Az élet a tét egyik epizódja a Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikáján mutatja be, hogyan kell másodpercek alatt döntést hozni a súlyos sérültek ellátásáról. Az orvosok szigorú protokoll mentén dolgoznak, amely a bevezetése óta több mint kétszeresére emelte a betegek túlélési esélyeit.
A Spektrum műsora bepillantást enged a szegedi traumatológia életébe: az intézmény szakemberei a mindennapi betegellátás és életmentés gyakorlatairól mesélnek és konkrét eseteken keresztül mutatják be, hogyan kell gyorsan felmérni a páciens állapotát. Lovász László a klinika leterheltségéről és a sérültek osztályozásáról Prof. Dr. Varga Endre tanszékvezető egyetemi tanárt kérdezte.
„Napi 130–150 betegünk van, ennek hozzávetőlegesen a harmada trauma” – mondja az orvos az epizódban, megjegyezve, hogy a súlyos sérültek ellátását szigorú protokoll szerint végzik.
Ezt a nemzetközi rendszert Advanced Trauma Life Support (ATLS) protokoll néven ismerik, és a traumatológus szakvizsga kötelező feltétele. A módszer nemcsak a team összetételét rögzíti, hanem prioritási sorrendet is: a légzés, a keringés és az idegfunkciók vizsgálata megelőzi a látványosabb, de kevésbé életveszélyes elváltozások, például végtagtörések kezelését.
„Közös nyelvet beszélünk, nincs idő egyeztetésre vagy vitára. A sorrendet tartani kell, így a legnagyobb a túlélési esély” – fogalmaz Varga Endre, kiemelve, hogy az eredmények magukért beszélnek.
„Magyarországon az ATLS bevezetése óta az életben maradási esély 30-ról 70 százalékra emelkedett.”
Senki sem kell győzködni, hogy jöjjön be
A műsorból kiderül, hogy a sebészeket a folyamatos készenlét és a hatalmas stressz ellenében a hivatástudat tartja a pályán. „Szerintem az egész országban egyféleképpen gondolkodunk erről: sokkal inkább a segíteni akarás motivál minket, mint bármi más” – véli Dr. Csonka Endre baleseti sebész, hozzátéve, hogy váratlan katasztrófák esetén azonnal összezár a traumatológia közössége.
„Amikor tömeges sérülés van, senkit nem kell győzködni, hogy jöjjön be segíteni. Körtelefon, és pillanatokon belül annyian vagyunk, amennyien csak kellenek.”
A legkritikusabb helyzetekben, klinikai halálközeli állapotban a másodpercek törtrésze alatt kell cselekedni a műtőben. Csonka Endre egy súlyos, áthatoló mellkasi trauma példáján keresztül, a műtőben mutatja be a gyors döntések súlyát.
„Ha a betegnek nincs perifériás, tapintható pulzusa, de a szíve működik, azonnali mellkasnyitás kell. Ha nem csinálom, meghal. Ez az egy esélye van az életben maradásra.”
A baleseti sebészet sajátossága, hogy a kórelőzmények jól rekonstruálhatók, ellentétben a lappangó megbetegedésekkel. „Meg tudod mondani, mi történt, mikor történt, és látod, mekkora erők hatottak a testre. Szeretem, hogy lehet gondolkodni, és ténylegesen cselekedhetünk az életmentésért” – magyarázza a szakorvos.
Az epizód külön fejezetet szentel a traumatológia mögött megbúvó biomechanikai részleteknek is. Kiderül például, hogy egy beépített titánium lemez ára 200 ezer forint lehet, a rögzítéshez szükséges csavarok darabja pedig 15–20 ezer forint, és akár 10-15-öt felhasználnak egy műtét során. Láthatjuk továbbá, hogy az egészségügyben itthon is megjelent a robotika: a mozgásfunkciók visszaállításán a Szegeden nemrég átadott humánkineziológiai laboratórium szakemberei dolgoznak.
A sérülteket modern svájci robotok segítségével tanítják meg újra járni vagy mozogni.
A készenlét az éjszakai órákban sem lankad: a 24 órás ügyeletek alatt a traumatológusok bármelyik pillanatban a műtőbe siethetnek, ami fárasztó, de Csonka Endre szerint mindenki tudja, mit vállalt.
„Nincs kibúvó, ha egy sérültet éjszaka kell ellátni, akkor meg kell csinálni” – magyarázza, megjegyezve, hogy sosem felejtik, mekkora tétje van egy-egy műtétnek. „Számunkra ez egy a sok operáció közül, de a betegnek ez az egyetlen műtétje van, amelytől a munkája, a családja és az egész jövőbeli élete függ.” (x)
Az élet a tét – 2026. október 12., hétfőtől hétköznaponként 21:00-tól
The post Amikor másodperceken múlik az élet: bepillantás a traumatológia kulisszái mögé appeared first on Forbes.hu.
