Intézményi változások, négy terület felülvizsgálata, bizonytalan környezet: több magyar milliárdosnak is van oka figyelni, mi lesz az Orbán-kormányok idején megkötött koncessziók sorsa. Miközben a hírek a sztrádaépítő cégek szerződésbontásától hangosak, furcsaságokra bukkantunk a céghálóban.
A kormányváltás utáni első félév egyre hangosodó kérdése, hogy mi lesz a gyakran Gazdaglistánk visszatérő szereplőit tovább gazdagító koncessziós szerződések sorsa, melyek a legtöbb esetben még további harminc-harmincöt évre érvényesek. A koncesszió lényege elviekben az lenne, hogy a nyertes magánvállalat jelentős beruházásokat végez, és vállalja a tevékenységgel kapcsolatos piaci kockázatokat a szerződés lejártáig.
A NER koncessziós szerződései esetében viszont az állam bizonyos esetekben garantálta a kedvezményezettek bevételeit és hasznát.
Magyarék az elmúlt hónapokban sorra jelentették be a felülvizsgálatokat, dohányipartól kezdve, kaszinókon át, hulladékgazdálkodásig és autópályákig egyaránt. A héten a miniszterelnök már arról beszélt, hogy utóbbi esetben Mészáros és Szíjj nyitottak a szerződésbontásra. Az MKIF egyelőre annyit kommunikált, folynak az egyeztetések.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban arról posztolt, hogy nyílt pályázaton választják ki a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) elnökét. Ez a szervezet felel az állami koncessziókkal kapcsolatos szakmai előkészítésért és koordinációért, illetve részt vesz az egységes kormányzati koncessziós politika kialakításában is. Hozzátette: az új elnök feladatai közé tartozik többek között a reptéri vasúti kapcsolat koncessziós eljárásának lebonyolítása,
továbbá az autópálya-, a dohány- és a kaszinókoncessziók felülvizsgálata is.
Nem új intézményről van szó, az NKOI 2020 szeptemberében indult, és mint a mostani felhívásból megtudhatjuk, mindössze tíz fő alkotja. Az elnöki pályázatokat október 20-ig lehet leadni, az új vezető személyéről november 30-ig születik döntés. Ez tehát azt is jelenti, hogy a felülvizsgálatokat végző szerv érdemi működése decemberre várható.
A politikai fősodor eseményei miatt az alábbi Gazdaglistás milliárdosok izgulhatnak:
- Mészáros Lőrinc (1.) – autópálya-koncesszió
- Szíjj László (5.) – autópálya-koncesszió
Garancsi István (10.) – kaszinó-koncesszió - Hernádi Zsolt (26.) – hulladékgazdálkodási-koncesszió
- Ifj. Sánta János és családja (28.) – dohánykoncesszió
- Habony Árpád (52.) – kaszinó-koncesszió
Cikksorozatunkban bemutatjuk, mikre érdemes ügyelni a különböző koncessziók területén: ilyen Garancsi István kormányváltást követő szerződéshosszabbítása, a Mohu-koncesszió felülvizsgálatának útja-módja, vagy, hogy az egyik koncessziós cég részvényesei közül eltűntek a Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok.
Helyükre a leggazdagabb magyar „Konzum Highway PE” alapja lépett, rekordgyorsasággal.
Erről szól még a cikk
- mekkora összegtől esnének el a milliárdosok, ha a Tisza elvenné a koncessziót?
- bejegyezték Mészáros magántőkealapját, és másnapra koncesszió-tulajdonos lett
- válaszolt az MKIF, szerintük ez magyarázza a változást
A legnagyobb falat
Ahogy azt a felemelkedésének szentelt cikkben is írtuk, Szíjj László Mészáros Lőrinccel közös autópálya-koncessziója terén új világ kezdődik. A kormány szeptemberben jelentette be, hogy visszamondja a harmincöt évre kötött szerződést. Korábban Magyar Péterék az M6-os autópálya koncesszióját már lefújták, egy másik pályázatot (M86-87) pedig eredménytelennek nyilvánítottak. Csak ez a két ügy összesen 1850 milliárd forintnyi jövőbeli bevételi lehetőségtől fosztotta meg a NER építőipari nagyurait.
A 2022-ben kötött megállapodás keretein belül a nagy sztrádák kétharmadát kapta meg a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), nettó 17,3 ezer milliárd forintért. A szerződés értéke mára 23 billió forint fölé emelkedett. Fontos hangsúlyozni, hogy Európa valaha volt legnagyobb értékű koncessziós szerződését hozta össze a NER azzal, hogy a már korábban állami pénzen megépült, 1237 kilométeres sztrádahálózatot átadta kezelésre Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkelapjainak, egybecsomagolva néhány új autópálya építésével és sávszélesítésekkel.
Az állam eddig 870 milliárd forintot fizetett ki az ország legvagyonosabb embereinek, a teljes szerződésbontásról jelenleg is zajlanak a tárgyalások.
MTI/Kovács Tamás
De miért van szükség egyáltalán tárgyalásokra? Vitézy Dávid szerint több szempontból is indokolt lenne az egyoldalú szerződésbontás, ebben az esetben azonban egy nemzetközi választottbíróságnak kellene rendeznie az állam és a koncessziós cég közötti jogvitát, ami évekig is eltarthatna, ezért a kormány inkább elkerülné ezt az utat. Az MKIF a kormány bejelentése után közleményben reagált a hírekre, ez ide kattintva olvasható.
Szakértői vélemény
Ligeti Miklós – kinek neve az NVVH elnöki széke kapcsán is felmerült, később pedig alkotmánybírónak választották – még a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként szólalt meg a témában: ekkor úgy fogalmazott, az államnak nagy mozgásszabadsága és minden jogalapja megvan a koncessziók visszavételének ügyében. Szerinte a sztrádakoncessziót lehet a legkönnyebben visszavenni, ugyanis ez egy centralizáltan szervezett terület, ahol mindig az állam a megrendelő.
Gyors lefolyás
Idei Gazdaglistánk – melyen Mészáros Lőrinc 1785,7, Szíjj László 530,6 milliárd forintos vagyonnal végzett – elkészítéséhez az autópálya-koncessziós cégek vagyonértékelését is elvégeztük. Mint említettük, az MKIF Zrt., valamint a kapcsolódó cégek (például az MKIF Secundus, Tertius, stb.) magántőkealapok mögé vannak rejtve, mely nehezíti az értékelést. Módszertanunk szerint* a koncessziós cégek Mészáros vagyonához mintegy 67 milliárd forinttal, míg Szíjj érdekeltségeihez 65,2 milliárd forinttal járulnak hozzá.
A különbség főleg az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt.-ből adódik, melynek – az Opten szerint – 2025. december 31. óta a Mészároshoz köthető Konzum Highway Magántőkealap az egyedüli tulajdonosa.
Az érthetőség kedvéért, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tekinthető központi cégnek, ez a vállalat a jogosultja az állammal kötött 35 éves szerződésnek: a teljes hálózat üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését koordinálja. Latin nevű hat alcége (Primustól Sextusig) a koncessziós szerződés teljesítésére lett létrehozva. Ahogy ebből a GVH dokumentumból is kiderül, az új utak építésében, bővítésekben, felújításokban és a fejlesztési kötelezettségek teljesítésében van szerepük.
Ezek szépen eloszlanak az érdekeltségek között: a Primus, a Quartus és a Sextus a Mészáros-féle, míg a Secundus, a Tertius, és a Quintus a Szíjj-féle alapok kezében van.
A hálóban emellett felbukkan még az MKIF Undecima (Mészáros) és az MKIF VIA Úthálózat Üzemeltető Zrt. (Szíjj) is. A felsorolt cégeknél azonban nem történt tulajdoni változás az elmúlt évben, nem úgy a meglévő gyorsforgalmi utak napi üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó feladatokat végző MKIF Infrastruktúra Üzemeltető esetében.
A cég idén leadott kiegészítő mellékletében bár alapítóként szerepel két Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealap (a Themis és a Via, melyek 24-24 százalékot birtokolnak a fő koncessziós vállalkozásban), a feltöltött osztalékhatározat már „egyedüli részvényesként” utal az egy nappal korábban, december 30-án bejegyzett Konzum Highway Magántőkealapra, melynek kezelője az Opus Global.
Az egy évvel korábbi határozatban még a többes számú, részvényesek szó szerepel három alkalommal, Mészáros oldalát pedig a más cégekben továbbra is tulajdonos Konzum PE képviselte a Konzum Highway helyett.
Az ügyben kérdéseket küldtünk az MKIF sajtóosztályának. Többek között azt szerettük volna megtudni,
- változott-e az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. tulajdonosi struktúrája 2025 márciusához képest, és jelenleg valóban a Konzum Highway Magántőkealap-e a társaság egyedüli részvényese.
- valamint mikor és milyen tranzakció keretében változott meg a tulajdonosi struktúra, illetve mi indokolta a változást.
Az MKIF válaszában arról írt, a háttérben szervezeti átalakítás áll. A társaság szerint 2026. január elsejétől a korábbi egy helyett két üzemeltető társaság látja el a mintegy 1300 kilométeres hálózat üzemeltetési feladatait. Mindezt azért, hogy „az állammal kötött szerződésünket a lehet legmagasabb színvonalon tudják teljesíteni”, fogalmaztak.
Az MKIF szerint ennek előkészítése már 2024 végén megkezdődött, a folyamatot pedig 2025-ben hajtották végre. A második cég a korábban említett Szíjjhoz köthető MKIF Via Úthálózat Üzemeltető Zrt., melynek alakulásáról tavaly áprilisban cikkezett a sajtó. Hozzátették, hogy a 2022-ben indult hároméves „szintrehozási” időszak után a koncesszió egy új, tízéves fejlesztési szakaszba lépett, amely más típusú feladatokat jelent.
„2034-ig az MKIF 299 kilométeren bővíti az M1, M3 és M7 autópályákat, emellett 279 kilométer új gyorsforgalmi utat is épít. Az Ön által feltett kérdés válasza ebben az átalakításban rejlik” – írták.
Az MKIF ugyanakkor arra nem válaszolt, pontosan milyen tranzakció eredményeként lett a nyilvános cégadatok és az osztalékhatározat szerint a Konzum Highway Magántőkealap az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. egyedüli részvényese, ahogy arra sem, hogy ha „a folyamat már 2024 végén megkezdődött”, miért egy nappal a válaszukban is kommunikált január elsejei dátum előtt hajtották végre a módosítást.
Azt, hogy Mészáros és Szíjj mennyire jól jártak a koncessziós szerződéssel, a G7 korábbi cikke mutatta be: a kezdetek óta a tulajdonosok 45,3 milliárd forintos befektetése mellett 95,7 milliárd forint adózott eredményt termelt, amelyből 47,5 milliárd forintot már osztalékként ki is vettek.
*A koncessziós cégek becsült értékének meghatározásához egy amerikai anyalappal egyeztetett, ötven százalékos likviditási diszkontot alkalmazunk.
The post Egy nappal szilveszter előtt jegyezték be Mészáros Lőrinc új magántőkealapját, másnap már Szíjj helyére lépett az egyik koncessziós cégben appeared first on Forbes.hu.
