Ezek a képződmények az „eocén kőzetbordák”, amelyek csak a Duna extrém alacsony vízállása esetén bukkannak elő – pontosabban akkor is csak egy kis részük kerül a víz fölé – írta meg a Facebook-on a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

A témára rákeresve egymásnak látszólag ellentmondó információkat találhatunk: egyesek szerint Lábatlan, mások szerint Nyergesújfalu térségében kell keresni őket. Nos, mindkettő igaz. Ugyanis mindkét településen találhatók eocén kőzetbordák

– írták a bejegyzésben.

Az „eocén kőzetbordák” mintegy 36 millió éves geológiai képződmények. Az eocén korban itt hullámzó sekélytenger üledékei – márga és mészkő – rakódtak le. A rétegek dőlése miatt ezek halszálka- vagy bordaszerűen nyúlnak bele a folyómederbe.

Alacsony vízállásnál a kőzetbordák nehezítik, illetve veszélyessé teszik a hajózást.

A nemzeti park felvételein a lábatlani területet az alábbi képeken láthatjuk. Igazán látványosan fentről rajzolódnak ki (5–6. képek). Ilyenkor azt is láthatjuk, hogy a kőzet meddig folytatódik a víz alatt, és ekkor válnak igazán látványossá a jellegzetes „karmok”.

6 fotó

A nyergesújfalui bordák jóval hosszabbak (7–8. képek). Persze ezek a képződmények is fentről látszódnak igazán (9–12. képek).

6 fotó

A bordák meglepően mélyen benyúlnak a Dunába – nem csoda, hogy zátonyra futnak rajtuk a hajók.

Írtunk arról is, hogy azt hitték, horgonyt találtak vízitúrázás közben a Tisza medrében, aztán kiderült, hogy szenzációs leletet tartanak a kezükben, és kincsek bukkannak elő az apadó Dunából, de nem szabad hozzányúlni.

Kapcsolódó

Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén

A fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

The post Különleges, őskori képződmények bukkantak elő a Dunából first appeared on Sokszínű vidék.