A korábban befogadásbarát politikájáról ismert Svédország most azt tervezi, hogy 350 ezer koronára, azaz 12 millió forintnyi összegre emeli azt a támogatást, amelyet azoknak a migránsoknak ajánlanak fel, akik hajlandók hazatérni a szülőhazájukba – jelentette be a napokban a jobboldali svéd kormány. Ezzel drasztikusan – a 35-szörösére – emelik meg az eddig felnőttenként 10 ezer koronás (350 ezer forintnyi), gyerekenként pedig 5 ezer koronás (175 ezer forintnyi) ösztönző összegét, ráadásul az eddigi juttatásnak eddig volt egy maximum 40 ezer koronás felső határa is családonként, amit a jövőben eltörölnének.
A 2026-ban életbe lépő változtatás ellentmond a kormány által tavaly megrendelt vizsgálat tanácsával, ugyanis a múlt hónapban közzétett jelentésben az áll: egy ilyen intézkedés csak akadályozza a migránsok beilleszkedését a svéd társadalomba.
A potenciális nyereség nem tűnik elégségesnek ahhoz, hogy indokolttá tegye a kockázatok várható emelkedését
– idézte a The New York Times.
Svédországban jelenleg egy többpárti kormánykoalíció van hatalmon, a 2022-es választáson győztes, és addig hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt nem tudott kormányt alakítani, így az előző voksoláshoz képest meggyengült (a Mérsékelt Pártból, a kereszténydemokratákból és a liberálisokból álló) jobboldali blokk alakíthatott kormányt. A többséghez szükséges 175 mandátum azonban még így sem lett meg, mindössze 102 képviselői helyet szereztek, így meg kellett állapodniuk a választás igazi nyertesével, a második helyen végző szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal – csak velük együtt tudnak még további 73 voksot begyűjteni a döntések meghozatalához.
A Svéd Demokraták neonáci szervezetként kezdte az 1980-as években, a 2005-től a pártot vezető Jimmie Akesson irányításával aztán jobboldali pártként fogalmazták újra magukat, és a bevándorlás kérdését tették központi témájukká. Ennek megfelelően a koalíciókötés után 2022-ben Ulf Kristersson miniszterelnök azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy csökkenti a bevándorlást és küzd a bűnözés ellen országában.
A 10,6 milliós lakosságú Svédországban 2023 közepén 250 ezer menekült élt.
A Svéd Demokraták bevándorlással foglalkozó szóvivője, Ludvig Aspling, aki segélycsomagnak nevezte az ösztönzőt, úgy nyilatkozott:
Aspling szerint ebből az látszik, hogy az emberek számára teljesen ismeretlen volt a már régóta létező program.
Az új összeg szerintem elég nagyvonalú. Mi csak segíteni akarunk, hogy az emberek a lehető legjobb életüket élhessék
– nyilatkozta a Svéd Demokraták képviselője. Arról is beszélt, hogy a változtatás a legnagyobb vonzerővel a tartósan munkanélküli vagy a jóléti államra szoruló migránsokra hathat, elsősorban azokra, akik nem tudtak nyelvi vagy kulturális téren integrálódni a társadalomba.
Úgy gondoljuk, sokan vannak, akik szívesen hazatérnének, de szükségük lenne egy kis segítségre az úthoz
– tette hozzá Aspling még a döntés bejelentése előtt, amikor az ellenzék mellett a kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberálisok egy része is ellenezte a tervezett reformot.
Pradeep Dambarage / NurPhoto / Getty Images Stockholm
A svéd kormány tavaly új migrációs irányelveket fektetett le, ezek egy szigorúbb álláspontot képviselnek a tartózkodási engedélyek kiadásával kapcsolatban, továbbá a hazatelepítés fokozására helyezik a hangsúlyt. Ennek a reformnak volt a része az a vizsgálat is, amely végül a pénzügyi ösztönző emeléséről igyekezett lebeszélni a döntéshozókat – láthatóan eredménytelenül.
Hasonló rendszer egyébként más európai országokban is létezik:
Norvégiában mintegy 500 ezer,
Németországban körülbelül 700 ezer,
Franciaországban 1 millió
forintnak megfelelő összeg jár a hazatelepülőknek.
A svéd vizsgálatban részletesen elemezték a dán modellt is (amiről itt írtunk bővebben). Dániában az ösztönző összeg a fele a tervezett svéd ajánlatnak, és némi sikert el is értek vele, mivel nőtt a programban részt vevők száma az összeg megemelését követően (tavaly 300 ember vette igénybe). A jelentés szerint a rendkívül erős szociális védőhálóval rendelkező Svédország 15 év után némi megtakarítást könyvelhetne el a pénzügyi ösztönző megemelésétől, hiszen többen esnének ki az ellátórendszerből, ugyanakkor mindezt felülírhatja az a negatív üzenet, hogy
nem szívesen látnak téged Svédországban,
vagyis a társadalmi következményei komoly rizikót jelentenek, például
csökkentené a menekültek hajlandóságát, hogy a svéd társadalom részévé váljanak,
csökkenhet tőle a munkaerő-piaci részvételük.
A hazatérés ösztönzésének lehetőségeit kereső vizsgálat egyébként összességében arra jutott, hogy nincs ilyen módszer. Szakértők emellett arra hívják fel a figyelmet: egyáltalán nem biztos, hogy a megemelt összeg sokkal több embert ösztönözne az ország elhagyására a tavalyi egynél.
Akár 10, akár 350 ezer svéd koronát kapnak, ez nem változtatja meg igazán a valóságot
– utalt Annika Sandlund, az ENSZ menekültügyi szervezetének balti és északi országokért felelős munkatársa arra, hogy a svédországi bevándorlók között sokan a szír, az iraki vagy más háborús helyzet miatt hagyták el hazájukat. Ő is azon a véleményen van, hogy a hazatérést segítő programra költött pénzt értelmesebben is fel lehetne használni: például integrációt segítő nyelvoktatásra, munkahelyi támogatásra.
Jonas Ektsromer / EPA / MTI Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én.
A hazatérés élénkítését célzó intézkedés bejelentése mindössze két nappal azután történt, hogy a kormányt átalakították, és Johan Forssell, a Mérsékelt Párt tagja lett az új bevándorlási miniszter, aki arról ismert, hogy a nemzetközi fejlesztési és külkereskedelmi tárca vezetőjeként megnyirbálta a különböző külföldi támogatásokra szánt, korábban hatalmas büdzsét.
A migrációs politikánk paradigmaváltásának kellős közepén vagyunk
– nyilatkozta a döntés bejelentésekor Forssell.
A liberális Norran című svéd lap újságírója megjegyzi: ahhoz képest, hogy a jobboldali kormány folyamatosan panaszkodik a nemzetközi segélyek mértékéről, érthetetlen döntés, hogy az adófizetők pénzéből viszont közvetlenül finanszíroznának olyan embereket, akik a jövőben más országokban élnének.
Forsell egyébként további változásokat is bejelentett az ösztönző összegének megemelése mellett:
1000 új férőhelyet akarnak kialakítani a kitoloncolási központokban, hogy a hatóságok ideiglenesen el tudják helyezni azokat, akiknek el kell hagyniuk az országot,
a bevándorlási hatóságoknak és a migrációs bíróságoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy a menedékjog iránti kérelem beadását követően a lehető leggyorsabban szülessenek meg a döntések.
Összességében tehát jócskán megnövekedhetnek az ország bevándorlással kapcsolatos kiadásai. A tervek szerint a következő három évben 4,4 milliárd svéd koronát, azaz 153 milliárd forintot terveznek erre fordítani az állami költségvetésből.
The post 12 millió forintnyi összeget ajánlanak fel a svédek minden migránsnak, aki hajlandó hazamenni first appeared on 24.hu.
