A University College London és a Vigói Egyetem szakemberei egy új kutatás során arra jutottak, hogy a legelső melegvérű dinoszauruszok már 180 millió éve, a jura időszakban kialakulhattak. A testhőmérséklet szabályozásával számtalan különböző éghajlatú területet meghódíthattak.
A kutatók 230-66 millió évvel ezelőtti, mintegy 1000 ősmaradványt elemeztek a korszak klímamodelljei, földrajza és a dinoszauruszok családfája adataival együtt. Ezekből kiderült, hogy a dinoszauruszok két nagy csoportja, a theropodák (ahová a T. rex vagy a Velociraptor is tartozott), valamint a madármedencéjűek (amelyek közé például az olyan növényevők, mint a Stegosaurus tartoztak) hűvösebb éghajlatú területekre költözött.
E két csoport az, amelyek képviselői közt találtak már melegvérűségre utaló jegyeket, például hőszigetelő hatású tollakat vagy tollkezdeményeket. Ezzel szemben a szauropodák (mint pl. a Brontosaurus, vagy a Diplodocus) a bolygónk meleg éghajlatú régióiban maradtak.
„Az elemzésünk azt mutatta, hogy a különböző éghajlatot kedvelő főbb dinoszaurusz csoportok akkor jelentek meg, amikor a Jenkyns-esemény során, 183 millió éve az intenzív vulkáni aktivitás hatására emelkedett a hőmérséklet, és növénycsoportok haltak ki” – magyarázta Dr Alfio Alessandro Chiarenza, a kutatás vezetője.
A Jenkyns-esemény, azaz a toarci óceáni anoxikus esemény egy kiterjedt óceáni oxigénszegénységgel járó klímaesemény volt a jura időszak elején. Ennek során úgynevezett szuperüvegház-állapot alakult ki bolygónkon, annak köszönhetően, hogy néhány nagy magmás provinciában hosszan tartó vulkánkitörések (a mai Dél-Afrika és Antarktika területén) zajlottak.
Ezekből a légkörbe került szén-dioxid hatására nemcsak felmelegedés történt, de az óceánok elsavasodtak és oxigénszegénnyé váltak. A meleg időszak két szakaszból állt, amelyeket egy hidegebb időszak választotta el egymástól. Volt tehát mihez alkalmazkodniuk az ekkor élt élőlényeknek.
Ezen időszak során számos új dinoszaurusz csoport alakult ki, és a kutatók szerint a melegvérűség erre a környezeti krízishelyzetre adott evolúciós válasz lehetett. A hidegebb éghajlaton is aktív állatok gyorsabban nőhettek, gyorsabban szaporodhattak. Ezen időszakban a sarkvidékek is kellemesebb klímájúak voltak, és dús növénytakaróval rendelkeztek.
Feltehetően a mai madarak hőszabályzó rendszere is ehhez az időszakhoz köthető. A meleg égövben maradt, szárazabb, szavannaszerű környezetet kedvelő szauropodák hatalmas mérete is egyfajta evolúciós hőmérsékleti alkalmazkodás volt.
The post 180 millió éve alakulhattak ki az első melegvérű dinók first appeared on National Geographic.
