Az időjárási mérések adatai a 19. századba nyúlnak vissza. Az ekkor, a régi mérőműszerekkel kinyert adatokat különböző kísérleti módszerek, az ismert műszeres tévedések alapján tudják a szakemberek valósághűvé tenni, ez azt jelenti, hogy nagyjából 1850-ig visszamenőleg vannak megbízható mért adataink. Azonban ahhoz, hogy egy-egy olyan rekord évet, mint a 2023 is volt, be tudjuk sorolni a természetes változékonyság vagy az ember okozta klímaváltozás alá, ennél régebbre kell visszanézni.
Pont amiatt, hogy igen nagy szükség van a régmúlt klímaadataira, számos módszert kidolgoztak már ennek meghatározására. A Cambridge-i Egyetem számolt be arról az új, a Nature hasábjain publikált kutatásról, amelynek eredménye szerint a 2023-as nyár két évezrede nem látott hőséget hozott az északi féltekére.
A kutatók ezúttal a fák évgyűrűit vizsgálták meg, és ezek segítségével korrigálták a korábbi, nem egészen pontos mért adatokat. Ez azt eredményezte, hogy az új számítások szerint a 2023-as nyár az 1850-1900 közti évek nyaraihoz képest 2,07 Celsius-fokkal melegebb volt. Meteorológiai szempontból nyárnak számít a június, július és augusztus.
A 19. század közepi időszakot tekintik a klímaváltozásban viszonyítási alapnak, vagyis ehhez képest vizsgálják a változásokat. Azonban Ulf Büntgen, a kutatás vezetője elmondta, hogy a klíma hosszabb távú rekonstrukciója az, amihez igazán jól lehetne viszonyítani a modern adatokat, ezzel lehetne igazán csak megállapítani a természetes és az emberi hatások mértékét.
Az évgyűrű adatok ebben óriási segítséget adnak, hiszen évszakosan „tárolják” el, egyes évekre lebontva a klímaadatokat. Az évgyűrűk révén jóval hosszabb időre tudtak a kutatók visszatekinteni azon bizonytalanságok és kétségek nélkül, ami a korai műszeres méréseket övezi.
Az évgyűrűk adatsoraiból világos volt, hogy azok a korábbi hűvös időszakok, amelyeket a 6. században, illetve a kora 19. században észleltek, azok mind egy-egy jelentős kénkibocsátású vulkánkitörést követtek. Az elmúlt 2000 év leghűvösebb nyara 536-ban szintén egy ilyen kitörést követett és 3,93 Celsius-fokkal volt hidegebb, mint a 2023-as nyár. A melegebb régmúlt béli időszakokat a kutatók az El Nino hatásaihoz tudták kötni.
Az elmúlt 60 évben azonban az üvegházgáz-kibocsátások az El Ninót még erősebbé, az érintett nyarakat még melegebbé tették. Ez azt is jelenti, hogy a pillanatnyilag is tartó El Nino a 2024-es nyárra is hasonló hatással lehet, vagyis az északi félteke ismét rekord meleg nyári hónapokra számíthat (ez természetesen nem azt jelenti, hogy a félteke minden falujában rekord hőség lesz).
A 2023-as nyári rekordok tehát valódi rekordok voltak, az El Nino és az emberi tevékenység közös hatása.
Emiatt is elképesztően sürgető feladat az üvegházgázok mennyiségének csökkentése.
A kutatók hozzátették, az északi féltekére vonatkozóan igen nagy biztonságúak az adataik, azonban a déli féltekéről sokkal kevesebb évgyűrű adat van, így globális átlagokat nem lehet ezzel a módszerrel létrehozni. Emellett fontos azt is tudni, hogy a déli félteke jelentős részét óceán borítja, így egészen másképp reagál a klímára, mint az északi.
The post 2000 éve nem volt olyan meleg, mint tavaly nyáron first appeared on National Geographic.
