Egy újonnan, a Science Advances folyóiratban bemutatott kutatási eredmény szerint 2070-re bolygónk szárazföldjeinek felén egyre inkább átfedésbe kerül majd az állatok élettere az emberével. A Michigani Egyetem kutatói szerint ez majd azzal is együtt jár, hogy az ember-állat konfliktusok száma szintén megnő.
Kulcsfontosságú azt kideríteni, hogy mindez hol zajlik majd, melyek lesznek a várható konfliktusterületek, és miféle állatokra vonatkozik a gyakoribb találkozás. Ezen adatok segítségével a várostervezésben, természetvédelemben tevékenykedők okosabban tudnak majd tervezni, felkészülni a várható helyzetekre.
A kutatók számításai szerint a területek 57 százalékán várható növekedés az emberi-állati élőhelyek átfedésében, és csak 12 százaléknyi terület lesz az, ahol csökken ennek az aránya. A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és erdészeti művelésbe vont területeken nő majd a leginkább a találkozások és a konfliktusok esélye.
A kutatásban kimutatták, hogy az emberi népesség növekedése, és nem a klímaváltozás áll a háttérben. Magyarul: az emberek fognak olyan helyekre költözni, ahol korábban vadon volt, és nem az állatokat kényszeríti a klíma az emberi lakhelyekre.
A kutatók szerint a jövőben az emberrel kapcsolatba kerülő vadállati közösségek más fajokból állnak majd össze, mint amelyekkel ma találkozunk. „Ez azt is jelenti, hogy sok újszerű ember-állat kapcsolatra, köztük pozitívra és negatívra egyaránt sor kerül majd a közeljövőben” – mondta Neil Carter, a kutatócsoport vezetője.
A szakértők a számításokban figyelembe vették az állatok (több mint 22 ezer gerinces faj) élőhelyeinek várható alakulását, valamint azt, hogy az emberek merre fognak majd lakni. Sajnálatos módon (ismét) csak a gerincesekre koncentrált a kutatás, holott bolygónk élővilágának elsöprő többségét a gerinctelenek teszik ki.
A számítások szerint azokon a helyeken lesz jelentős a növekedés, ahol már most is nagy a népsűrűség – pl. Kína, India. A legnagyobb aggodalomra azonban a jelenleg erdős területek adnak okot Afrika és Dél-Amerika területén, e helyeken is nagy mértékű növekedésre számítanak. Itt azonban a (jelenleg még) igen nagy biológiai sokféleség miatt aggasztó a helyzet, és ezek az élőlények a mostaninál is sokkal nagyobb nyomást kell majd elszenvedjenek. A kutatók szerint ez egészen megdöbbentő mértékű biodiverzitás-csökkenést eredményezhet e területeken.
Például Dél-Amerikában az emlősök 33, kétéltűek 45, hüllők 40, madarak 37 százalékkal kisebb sokféleséggel rendelkeznek majd. Sajnálatos módon a madarakból főként azok a fajok fognak eltűnni, amelyek rovarevőkként segítik az ember életét, élelmiszer-termelését. Az ember-állat találkozások gyarapodása felveti azt a lehetőséget is, amelyről a covid óta talán többen tudnak: az új állati eredetű megbetegedések felbukkanása.
A kutatók kiemelték, hogy a természetvédelemnek figyelembe kellene vennie ezeket a várható változásokat, kreatívabbá kell majd válniuk az alkalmazott módszereknek is. Az bizonyos, hogy egyre inkább be kell vonni e munkába majd a helyi közösségeket – szerencsére erre már ma is nagyon jó példák vannak. Fontos volna ideiglenes védettséget adni egyes területeknek, ahol például az állatok átvonulhatnak, vagy ahol kritikus életszakaszaikat háborítatlanul eltölthetik majd.
The post 2070-re jelentősen nőhet az ember-állat konfliktusok száma first appeared on National Geographic.
