Szilágyi György részese volt a Tresorit sikersztorijának, de ezt a fejezetet lezárta az életében. A tapasztalatokat viszont viszi tovább, fantáziát látott egy csapatban, és most betársult.
Az IT-biztonsággal foglalkozó magyar Tresoritot 2021-ben vásárolta fel a Swiss Post 18 milliárd forintért, a folyamat végül tavaly zárult le. Szilágyi György társalapító egy ideje már tanácsadói pozíciókban kereste, hogy mivel szeretne igazán foglalkozni a nagy siker után. Az egykori Tresorit-mentoron, az Erste Bank informatikai igazgatóján, Fejér Gáboron keresztül találkozott a Kodesage alapítóival, Dombi Gergellyel és Szurdi Miklóssal, az elképzeléseik pedig annyira egybevágóak voltak, hogy Szilágyi betársult.
A BME-ről a világpiacra
A Tresorit sztoriját 2011-es indulásuk óta nyomon követtük, beszámoltunk a befektetéseikről, a mérföldköveikről és a három évvel ezelőtti felvásárlásuk részleteiről is. Lám István, a Tresorit társalapítója a BME-s tanulmányai alatt a felhőalapú szolgáltatások biztonságáról több évig írt kutatása idővel szabadalommá, majd egy kft-vé nőtte ki magát. Neki és szintén BME-s társának, Szebeni Szilveszternek olyasvalakire volt szükségük, aki ért a pénzügyhöz, ekkor Gyuri épp a Duna túlpartján fejezte be pénzügy és számvitel alapképzését. „Csinálunk egy céget, kéne egy pénzügyes, nyugi, van öt órád dönteni” – így kereste meg István Gyurit, aki addig azt gondolta, egyszer portfóliómenedzser, esetleg magántőke-befektető lesz, és miután elolvasta Bojár Gábor Graphi-sztori című könyvét, a vállalkozás sem tűnt rossz lehetőségnek. Igent mondott. Meggyőző volt, hogy István már akkor a világpiacban gondolkozott, nem pedig egy sokadik IT-biztonsági céget akart csinálni.
A Tresorit-sztori azt is mutatja, mekkora üzlet lehet, ha az egyetemi kutatási projekteket sikerül piacosítani. És nemcsak azért, mert az alapítók és a befektetőik jól jártak anyagilag is. A legfontosabb hozadék épp az, hogy az alapítók aztán más cégekbe viszik tovább a tudásukat és a kapcsolatrendszerüket.
A Tresorit csapata angyalbefektetőjükkel 2013-ban, amikor az első Forbes-cikk készült róluk. Balról jobbra: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szőke Márton (angyalbefektető) és Szilágyi György. Forbes archív / Orbital Strangers
A Kodesage egy, az IT-iparban természetes, de bosszantó jelenségre kínál megoldást. A jellemzően nagyvállalatoknál használt, belső fejlesztésű szoftverek esetén sokaknál már a megfelelő dokumentáció is hiányzik, de az sem ritka, hogy a későbbi fejlesztésekről frissítésekről nem kerül rögzítésre semmilyen információ.
Ez azért gond, mert ha valaki évekkel később hozzányúl a programhoz, de az eredeti fejlesztő már nincs a cégnél, akkor csak a dokumentációra tud hagyatkozni.
A Kodesage rendszere képes akár a semmiből is előállítani egy alkalmazás dokumentációját, jelentősen megkönnyítve annak a dolgát, akinek frissítenie vagy fejlesztenie kell úgy, hogy az eredeti fejlesztésekkor még nem volt jelen.
„Azt szoktam mondani, hogy ezek a programok, alkalmazások olyanok, mint egy ház. Azt egyszer megépítik, de telnek az évek, lakók jönnek-mennek, a ház ugyan még jó, de azért időnként hozzá kell nyúlni ehhez vagy ahhoz, aki viszont a csöveket és a vezetékeket fektette le, és tudja, hogy hol vannak, már rég nem elérhető” – magyarázza Szilágyi a Forbes.hu-nak. A Kodesage lényegében megmondja, hol és hogyan vannak lefektetve a csövek és vezetékek.
„Az informatikai költések kétharmada egyedi nagyvállalati fejlesztés, így ez egy óriási piac. Mi egy mesterséges intelligenciát használó kódnavigációs eszközt kínálunk, ami nem oldja meg varázsütésre a problémákat, de drasztikusan lecsökkenti a probléma megtalálásának az idejét.”
Erre különösen az erősen szabályozott iparágakban van szükség, ahol a megfelelő dokumentáció törvényi előírás, ilyenek a bankok vagy az egészségügyi szereplők. Ezt a világot, és az itt jelentkező igényeket Gyuri a Tresorit-os időkben alaposan megismerhette.
A Kodesage egy belső ChatGPT-t is kínál a felhasználónak, azzal a különbséggel, hogy nem egy nyilvános adatbázishoz, hanem a vállalat belső rendszereihez van csatlakoztatva, így lehetővé teszi, hogy ne csak egy programnyelvet ismerő IT-s tudjon érdemben megtudni bármit a rendszertől, hanem üzleti elemzők vagy a termékmenedszerek is. A Kodesage rendszerét a vállalatok képesek saját szerverükön futtatni, így az érzékeny információ nem jut ki a világhálón más szerverekre.
A cég termékére már van vevő is, bár konkrétan nevezhetett meg senkit (ez egy diszkrét niche piac), azt mondta, hogy már most van banki és biztosítói ügyfelük is, és startupok is keresik őket.
„Azok számára is hasznos a termék, akik eddig az IT fejlesztéseket külsős partnerrel oldották meg, de a növekedésük miatt úgy döntenek, hogy belsős csapatot építenek. A feladatok átvételénél megfelelő dokumentáció hiányában nagyon nehéz lesz az átállás, mi ebben segítünk.”
A Kodesage eddig saját tőkéből épült, az idei évben szeretnének zárni egy elsőkörös magvető befektetést.
The post A BME-ről indították, eladták a 18 milliárdos céget, most fejest ugrik egy AI sztoriba appeared first on Forbes.hu.
