Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – állítja egy nemzetközi tanulmány, amely elkészítésében több magyar kutató is részt vett. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása ugyanis sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint ezért az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkentsük a kibocsátásokat, és alkalmazkodjunk a klímaváltozás következményeihez.

Amint a HUN-REN közleményéből kiderül, ez egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió új intézkedései nem megfelelő irányúak. Az EU tavaly elfogadott természet-helyreállítási törvénye értelmében 2030-ra minden ötödik szárazföldi és tengeri területet helyreállítanának az unióban, 2050-re pedig minden sérült élőhelyet. Ezzel nemcsak a fajokat és azok élőhelyét kívánják megóvni, hanem az éghajlatváltozást is mérsékelnék a természetes szénmegkötésen keresztül. 

Az új kutatás szerint ugyanakkor nem elegendő csupán a szénmegkötésre összpontosítani.

Korábban egyes modellek túlbecsülték az erdősítés lehetőségeit, figyelmen kívül hagyva a nem erdei élőhelyeket, a biodiverzitás-csökkenés kockázatát és a vízhiányt

– mondta a tanulmány egyik első szerzője Csikós Nándor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézet Talajtérképezési és Környezetinformatikai Osztály munkatársa.

Kutatásuk szerint az ökoszisztémák helyreállítása csak kis mértékben csökkenti a légkör szén-dioxid szintjét. Még a legoptimistább jövőkép esetén is legfeljebb az emberi kibocsátások 17 százaléka köthető meg 2100-ig, míg ha minden marad a jelenlegi mederben, ez az arány 4 százalék alá esik. 

A kutatók egybehangzó véleménye szerint az éghajlatváltozás ökoszisztéma-helyreállításon keresztül történő mérséklésére vonatkozó modellek előrejelzései arra utalnak, sürgősen irányváltásra van szükség a politikában, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítésére kellene törekedni.