Az Alzheimer-kór kialakulásában nagy szerepe van a fehérjék felhalmozódásának. Egy tanulmány azt jegyezte le, hogy amennyiben amiloidfehérje-plakkok halmozódnak fel az agyban, úgy ez fokozza ennek a betegségnek a kialakulását. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ezek az amiloid fehérjék többek között a mértéktelen fruktózfogyasztásnak is köszönhetőek.

A kutatók szerint a fruktóz csökkenti az agykéreg véráramlását, illetve a fruktóz hatására gyulladás alakul ki az agyban, ami megint csak fokozza az Alzheimer-kór kialakulását. Ezen kívül a fruktóz oka lehet a memóriazavarok kialakulásának, ami szintén amiatt jön létre, hogy az agy neuronjai gyulladt állapotba kerülnek.

A fruktóz nagy mennyiségben fogyasztva negatív hatást gyakorol az egészségre, hiszen többek között súlygyarapodáshoz és anyagcserezavarokhoz vezethet. A fruktóz egy olyan egyszerű cukor, amely gyakran jelen van például a pékárukban.

Az elhízás esélyeit növelheti a fizikai inaktivitás, a genetika, de még a stressz is. A fruktóz is növelheti az elhízás esélyét, hiszen nem aktiválja az étvágyat szabályozó agyi régiókat.

A nem alkoholos zsírmájbetegség kialakulásának az esélye is jelentősen megnő fruktózfogyasztás hatására, ugyanis a májsejtekben felhalmozódott túlzott mennyiségű zsír sejtgyulladást okoz. A zsír túlzott felhalmozódása pedig oka lehet a zsírmájbetegség, a májhegesedés és a májkárosodás kialakulásának.

A fruktóz megnövelheti a vér trigliceridszintjét is. A triglicerid magas szintje pedig oka lehet a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának, illetve hatására az artériák fala megkeményedik, ez pedig érelmeszesedést okozhat.

A húgysavtermelés is megnövekszik fruktóz hatására, a húgysavfelesleg pedig oka lehet a köszvény kialakulásának, ami az ízületi gyulladás egyik formája.

A hasnyálmirigy termeli az inzulin nevű hormont, amelynek központi szerepe van a vércukorszint szabályozásában. Amennyiben valaki 2-es típusú cukorbetegségben szenved, úgy a szervezete nem tudja megfelelően használni az inzulint, ami emelkedett vércukorszintet okoz. Egy vizsgálat szerint a megemelkedett fruktóz- és szacharózszint befolyásolja a sejtek inzulinérzékenységét.

A fruktóz más néven gyümölcscukor, amely megtalálható majd’ mindegyik gyümölcsben, néhány zöldségben és a mézben. A gyümölcsök is tartalmaznak tehát fruktózt, de mértékkel fogyasztva nem okozhatnak gondot, emellett tele vannak olyan tápanyagokkal és rostokkal, amelyek jót tesznek az egészségünknek.

A fruktóz szerkezetileg eltér a glükóztól. A fruktózt a máj metabolizálja, így a máj túlterhelődhet, amennyiben sok olyan táplálékot fogyasztunk, amely fruktózt tartalmaz.

Fruktózt tehát gyümölcsök és egyes zöldségek is tartalmaznak. Sok fruktózt a következő táplálékok tartalmaznak: alma, aszalt füge, körte, szilva, cikóriagyökér, spárga, csicsóka, hagyma, póréhagyma.

Fentebb felsoroltunk néhány olyan negatív tulajdonságot, amely a fruktózt jellemzi, illetve amit a fruktóz vált ki a szervezetben, ha túl sokat fogyasztunk abból. A fruktóznak van még néhány negatív hatása, amennyiben túlzásba visszük a fogyasztását.

A fruktózban gazdag ételek rendszeres fogyasztása a lipidanyagcserére is negatívan hat, például megnöveli az LDL-koleszterin-szintet, és ezzel megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Inzulinrezisztencia is létrejöhet, ez pedig megnöveli mind a szívbetegség, mind a cukorbetegség kockázatait.

A fruktóz csakúgy mint a glükóz függőséget is okozhat, hiszen aktiválja az agy jutalmazó áramköreit, ezzel is növelve a fruktóz utáni vágyakozást, sóvárgást.