Az ország legszegényebb településein tized annyiból kell kijönnie a családoknak, mint a jómódúbb településeken élőknek – írja a Pénzcentrum. Arra jutottak, hogy a legrosszabb a helyzet ott lehet, ahol alig több mint bruttó 250 ezer forintnyi jövedelem jut átlagban egy lakosra, évente. Arra is kitérnek, hogy persze az szja-köteles jövedelem nem fed le minden lehetséges jövedelmet (nincs benne például a vállalkozói jövedelem, de a nyugdíj sem.)
A statisztika szerint az alábbi településeken a legkevesebb az szja-köteles jövedelem (a NAV adatai alapján) egy főre vetítve évente átlagban:
Csenyéte, 253,3 ezer forint/lakos/év,
Tornanádaska, 278,6 ezer forint/lakos/év,
Gadna, 321,4 ezer forint/lakos/év,
Szentkatalin, 338,3 ezer forint/lakos/év,
Bodvalenke, 367,3 ezer forint/lakos/év,
Rinyaújnép, 383,7 ezer forint/lakos/év,
Szakácsi, 446,2 ezer forint/lakos/év,
Istvándi, 448,3 ezer forint/lakos/év,
Rajka, 478,3 ezer forint/lakos/év,
Börzönce, 486,8 ezer forint/lakos/év.
A felsorolt települések fele Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található.
Mint a portál összehasonlításul írta, a leginkább jómódban élő hazai településeken bőven 3 millió forint felett vannak az egy főre jutó éves jövedelmek.
A cikkben többek között arra is emlékeztetnek, hogy frissítette 2023-as GDP és fogyasztási adatait az Eurostat, amiből kiderült, hogy Magyarországot végül Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán. A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékán állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban.
The post A legszegényebb településen 250 ezer forintnyi volt az éves átlagos szja-köteles jövedelem first appeared on 24.hu.
