A magyar kormány nem fogja megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozattervezetet, jelentette be szerdán Szijjártó Péter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

Előzmények

Orbán jóbarátja, Dodik nemrég azzal fenyegetőzött, hogy ha az ENSZ megszavazza, hogy Srebrenicában a 8000 bosnyák tömegsírokba lövése népirtás volt, a szerbek kikiáltják a függetlenségüket. Dodik idáig csak blöffölt, de most tényleg léphet, eszkalálva a Balkánon a feszültséget, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

1995 tavaszán több tízezren menekültek az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicába a környező, rommá lőtt falvakból, a világszervezet pedig azt ígérte, hogy soha nem fogják cserben hagyni a lakosságot. Amikor azonban a szerbek július elején elfoglalták a kelet-boszniai várost, az ENSZ magukra hagyott holland békefenntartói is elhagyták Srebrenicát. Bár Mladić -csal megállapodtak arról, hogy a polgári lakosságnak szabad elvonulást biztosítanak, a szerb katonák csak a nőket és kisebb gyerekeket engedték fel a buszokra. A férfiakat és a nagyobb fiúkat külön gyűjtötték össze, és Potocariban tömegsírokba lőttek őket.

Hogy 1995-ben a boszniai szerb főparancsnok, Ratko Mladić katonái brutális tömeggyilkosságot követtek el Srebrenicában, nem kérdés, bár a számokat és a történtek minősítését a szerbek a kezdetek óta gyakran vitatják. A hágai nemzetközi büntetőbíróság ugyanakkor már 2008-ban népirtásnak nyilvánította a több mint 8000 boszniai muszlim férfi és fiú módszeres tömegsírokba lövését.

Az ENSZ közgyűlés elé kerülő javaslatot formálisan Németország és Ruanda nyújtotta be, az Egyesült Államok támogatásával. A szöveg arra is felhívná a nemzetközi közösség figyelmét, hogy a srebrenicai népirtás tagadása elfogadhatatlan.

Utóbbit különösen sérelmezik a szerb és a boszniai szerb vezetők, akik számára a népirtás emlegetése a kilencvenes évek óta politikai tabu. Ebben Vučić szerb elnök, a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Dodik, de még a boszniai szerb ellenzék is közös platformon van: a kérdést úgy állítják be, mintha a népirtást emlegetők a szerbeket általában bélyegeznék “bűnös népnek”. Kollektív bűnösségre való utalásról persze nincs szó valójában a tervezetben, de ennek hangoztatásával a tervezetet szerbellenesnek titulálhatják, az elkövetői helyett az áldozati szerepet erősítve.

Az ENSZ határozat elfogadását idáig 57 tagállam támogatta, Európában a németek, franciák, britek mellett több közép- és kelet-európai ország, így a lengyelek, csehek, osztrákok, szlovénok, horvátok is.

A teljes szerb nemzet démonizálása

Szijjártó a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is.

Szerinte Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan bonyolult jelene is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására az európai integráció felgyorsítása.

„Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről-időre a Nyugat-Balkánon, és az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez” – mondta.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.

„Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította” – vélekedett.

„És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet” – tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.

„Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be” – mondta. (MTI)