A madarak világa elképesztő sokszínűséget mutat, és gyakran egyetlen fajon belül is igen változatos tollazatot figyelhetünk meg. Hazánk egyik legismertebb ragadozó madarához, az egerészölyvhöz például alapvetően barna árnyalatokat kötünk, igaz, a fehér tollazat is megjelenik nála. Az, hogy egy madár szinte teljesen fehér legyen, meglehetősen ritka, de nem példátlan.
4 fotó
Fürstenhoffer József természetfotóival rendszeresen találkozhatnak a National Geographic hazai, online kiadásának követői az Önök küldték, illetve A nap képe rovatban. A fotós 2025. november 9-én, a délutáni órákban a Kelet-Mecsekben, Apátvarasd és Mecseknádasd között járva lett figyelmes egy különös tollazatú egyedre.
„Rétre leszállva vadászott, ekkor pillantottam meg először az ölyvet. Akkor tudtam lefotózni, miután felszállt a fára” – írja magazinunknak.
Az egerészölyvekre valójában rendkívüli tollazatbeli változatosság jellemző, egészen sötét és majdnem teljesen fehér példány is akad közöttük. Az általunk megkérdezett madarász szerint a képen látható állat valószínűleg nem leucisztikus – ami egyébként nem lenne példátlan a madárvilágban –, ehelyett „normál” színváltozatról van szó.
Hasonló ölyvfajok vannak most Magyarországon
Az év ezen szakában egy ritkább, ám hasonló faj is látogatja hazánkat. Ez a gatyás ölyv, amelyet könnyedén össze lehet téveszteni a nálunk fészkelő egerészölyvvel.
Jelen esetben az élőhely igencsak árulkodó: Apátvarasd és Mecseknádasd környéke erdős, tagolt dombvidék, a gatyás ölyv viszont inkább a nyílt terepet kedveli. A megfigyelés helyszíne alapján a füves pusztákhoz kötődő pusztai ölyv sem tűnik esélyesnek, ez itthon ritka fészkelő, de nyáron és ősszel kóborló példányok is érkeznek. A felvételen biztos jegynek tűnik, hogy a láb nem tollas a lábujjakig, ez a gatyás ölyv sajátossága – erre utal a nevében lévő ruhadarab is.
Fürstenhoffer József a madárral való találkozás után még egy hétig járt ki a területre. Egyetlen alkalommal tudta ismét megpillantani az elegáns tollazatú állatot, ám jó minőségű fotó ekkor már nem készült róla.
Az egerészölyv hazánk leggyakoribb ragadozó madara, amely nevéhez hűen főként rágcsálókkal táplálkozik. A hazai állománya állandó, télen északi egyedek is csatlakoznak hozzá. Magyarországon sík- és hegyvidékeken egyaránt előfordul, nyílt területeken, mezőkön, legelőkön, vizenyős helyeken vadászik, és a közeli erdőben fészkel.
The post A Mecsek fehér szelleme: fotókon egy gyönyörű tollazatú ölyv first appeared on National Geographic.
