Ugyan egyes madaraink nevének eredete nem túl kézenfekvő, azért vannak olyan fajok, amelyeknél egyszerűbb a helyzet, erre példa a kőforgató, amely táplálékát keresve gyakran megmozgatja a köveket és kagylóhéjakat. A faj hazánkban rendszeres, kisszámú tavaszi és őszi átvonulónak számít – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
Itthon leeresztett halastavakon, szikes tavakon, árasztásokon, ülepítőkön lehet megfigyelni. Mivel többnyire tengerpartokon át vonul, nem valószínű, hogy a jövőben nagyobb számban észlelhetnénk.
A kőforgató Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek tengerpartjain költ, vonulása során pedig egészen Dél-Afrikáig, illetve Új-Zélandig és Chiléig is eljut. A kiemelt fotónkon látható egyedet a Fekete-tenger partján örökítette meg olvasónk.
Fészekalja legtöbbször négy tojásból áll, a két szülő felváltva kotlik. Tápláléka rovarokból, férgekből, csigákból áll.
The post A messzi északon költő madarat figyelhetünk meg itthon first appeared on National Geographic.
