Az orvosok gyakran azt javasolják azoknak az idősebb embereknek, akik éjszaka rosszul alszanak, hogy szunyókáljanak napközben. Egy legújabb kutatás azonban arra világított rá, hogy a gyakori nappali szunyókálás a demencia korai jele is lehet.

Ebben a témában több kutatást végeztek, és többféle tanulmány is született. A kutatók azt vizsgálták, hogy a szunyókálás hogyan befolyásolja a vizsgált személyek megismerését. Míg egyes vizsgálati eredmények szerint a gyakori szunyókálás előnyös lehet a megismerés szempontjából, más kutatási eredmények azt sugallják, hogy oka lehet a kognitív károsodás kialakulásának.

Igaz, hogy az idősebb személyek gyakran alszanak rosszul éjszaka, vagy álmatlanságban szenvednek, ezért napközben kénytelenek többet pihenni, azonban a friss kutatási eredmények szerint ezek az emberek azért szunyókálnak, mert a kognitív funkcióik károsodást szenvedtek.

A tudósok szerint az alvás milyensége meghatározhatja az agy működését, így a gyakori napközbeni alvás, pihenés fokozza az Alzheimer-kór kialakulását is. A vizsgálati eredmények szerint az alvászavar és a nappali szunyókálás az Alzheimer-kór és a demencia ismert tünetei közé tartoznak.

Egy kutatásba több mint 1000 idősebb embert vontak be, akiknek az alvási és a napközbeni szunyókálási szokásait vizsgálták. A vizsgálat kezdetekor a vizsgálati alanyok háromnegyedének semmilyen kognitív károsodása nem volt. A többiek vagy már Alzheimer-kórban vagy valamilyen más kognitív károsodásban szenvedtek. Igaz, hogy minden idős emberre jellemző volt a szunyókálás, azonban a szunyókálási szokások mások voltak azoknál, akik a vizsgálat végére Alzheimer-kórban szenvedtek és azok esetében, akiknél semmilyen kognitív károsodást nem diagnosztizáltak. Azok, akik nem szenvedtek kognitív károsodást, mindössze átlagosan 10-15 percet szunyókáltak. Azok, akiknél enyhe kognitív funkciózavarokat mutattak ki, naponta kb. félórát töltöttek ilyenféle pihenéssel, míg az Alzheimer-kórban szenvedő betegek átlagosan egy órányi időt szunyókáltak minden egyes nap.

A kutatók választ szerettek volna kapni, hogy a demens személyek miért szunyókálnak gyakrabban és hosszabb ideig, mint azok, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Megállapították, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kevesebb neuronnal rendelkeznek, amelyek az ébrenlétet segítik elő három agyi régióban. Az Alzheimer-kór másik jellemzője, hogy a neuronok közötti kommunikáció sem teljesen összehangolt, illetve olyan plakkok képződnek az agyban, amelyek megakadályozzák, nehezítik a neuronok közötti kapcsolatteremtést.

Az antioxidánsokban gazdag ételek és italok megakadályozhatják az oxidatív stressz által okozott sejtkárosodást, és csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. Tanulmányok szerint a magasabb karotinoid-tartalmú táplálékok – mint a zöldségek és a gyümölcsök – jobb agyi egészséggel és alacsonyabb demenciakockázattal járnak. Karotinoidban gazdag táplálékok: sárgabarack, paprika, tök, sárgarépa, édesburgonya, spenót, kelkáposzta.

A bogyós gyümölcsök az antioxidánsok és a flavonoidok gazdag forrásai, amelyekről ismert, hogy megakadályozzák a sejtek károsodását, és megállítják a szabad gyökök által okozott agykárosodás progresszióját.

A diófélék, magvak és hüvelyesek antioxidánsokat, omega-3 zsírsavakat és olyan tápanyagokat tartalmaznak, mint E-vitamin, B-vitaminok, kolin, magnézium és cink, amelyekről köztudott, hogy elősegítik az agy egészségét, és csökkentik az életkorral összefüggő kognitív hanyatlást.