A séta bármely napszakban testi és lelki előnyöket kínál, azonban tudnunk kell, hogy a reggeli séta még több pozitív hatást biztosíthat számunkra. Most ezek közül mutatunk be néhányat.

A reggeli séta segíthet abban, hogy következetesek maradjunk. Mit is jelent ez? Amennyiben nem reggel edzünk, mozgunk, sportolunk, nagyobb hajlandóságot mutatunk arra, hogy a nap folyamán ne éljünk a testmozgás adta lehetőségekkel, azaz gyakran gyártunk kifogásokat. Nem véletlen, hogy a sportolók is kora reggel és nem a nap folyamán edzenek.

A kutatók úgy vélik, hogy a reggeli séta nagyon pozitívan hat a vérnyomásra és a koleszterinszintre. Ez pedig jó hatással van a szív- és érrendszerre, így kisebb lesz a kockázata a szívrohamnak és a stroke-nak.

A reggeli séta védi az ízületeket, mégpedig oly módon, hogy erősíti és keni az ízületek körüli izmokat. Ez kevesebb fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez, növelve a reggeli séta előnyeit.

A nap első sétája javítja a hangulatot, miközben oldja a szorongást, és csökkenti a stresszt. A reggeli séta lehetőséget ad a gondolkodásra, az elmélkedésre, arra, hogy kitisztítsuk az elménket. Hatására endorfin és szerotonin szabadul fel a szervezetben, ami fokozza a hangulatot, és javítja az önbecsülést is. Tanulmányok szerint a rendszeres séta természetes módja lehet az olyan mentális egészségi állapotok, mint a szorongás vagy a depresszió kezelésének és megelőzésének.

A testmozgás segít a mentális éberség megőrzésében, illetve az agy egészségét is segít megőrizni.

Az aktív életmód fokozhatja a melatonin, egy természetes alváshormon hatását, ami este segíthet a könnyebb és gyorsabb elalvásban. A séta segíthet a természetes cirkadián ritmus beállításában, ami javíthatja az alvási ciklust, és elősegíti a jó éjszakai alvást.

A rendszeres gyaloglás segíthet a testzsír csökkentésében is, és ennek eredményeként javíthatja a szervezet inzulinra adott válaszát.

A gyaloglás csökkenti a különféle krónikus betegségek kockázatait is, ilyen például az elhízás, az alvási apnoe, a savas reflux, a depresszió, a cukorbetegség. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknek is javasolt, de nemcsak a reggeli séta, hanem az étkezések után beiktatott séta, ugyanis mintegy 20%-kal csökkentheti a vércukorszintet.

Egy tanulmány azt írta le, hogy azoknak, akik hetente legalább 3 nap – pontosabban reggelente – sétáltak, az agyuk döntéshozatali képességei jelentősen javultak. Más kutatások szerint pedig azoknak az idős nőknek is jelentősen javult az agyműködésük, akik sokat sétáltak. Ez a pozitív hatás a szakértők szerint az agy fokozott vérellátásának volt köszönhető.

A reggeli séta növelheti a mozgástartományt és a mobilitást is, hiszen fokozza a véráramlást az egész szervezetben és azokon a területeken, ahol az izmok görcsösek szoktak lenni. A séta, a gyaloglás továbbá segít az ízületek és az izmok megerősítésében.

Ahogy öregszünk, úgy nő a kockázata a varikózus vénák kialakulásának. A rendszeres séta és gyaloglás azonban megakadályozhatja ezt a problémát.

Már csak azért is érdemes reggelente sétálni, mivel nagyon hatékony a bélmozgás javításában, hiszen séta közben a törzset és a hasizmokat is használjuk, ezzel is ösztönözve a bélrendszert, és megakadályozva a székrekedés kialakulását.