A gyökértelen vízidara a legapróbb virágos növények egyike, de nem csak emiatt érdekes a Magyarországon is fellelhető növény, hanem különleges képességei miatt is.

A vízidara alig nagyobb egy tű hegyénél, mindössze 0,5–1,5 milliméter átmérőjű, és szabad szemmel is alig látható. Nincsenek hagyományos értelemben vett levelei vagy gyökerei, ezért testfelépítése meglehetősen egyszerű, és a növény szinte teljes egészében egyetlen, apró zöld sejttömbből áll.

A vízidara főként állóvizek felszínén lebegve fordul elő, és szorosan kapcsolódik az algákhoz, mert hasonlóan fototróf – a napfényt felhasználva fotoszintézissel állít elő energiát. A vízidara tápanyagokban gazdag vizekben különösen gyorsan szaporodik, ahol több millimétees „szőnyegként” borítja be a vízfelszínt. A növény azáltal tartja fenn magát, hogy a vízben lebegve elnyeli a tápanyagokat, így nincs szüksége gyökérre az életben maradáshoz.

Magyarországon viszonylag ritka növény, sekélyebb, könnyen felmelegedő lassú folyású folyókban, erekben, tavakban fordul elő a nyílt vízen, de sokszor nádasokban is megtelepszik, például a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a Dél-Tiszántúlon a Csanádi puszták Liliomos-mocsarában és Szarvas környékén is fellelhető volt.

Ökológiai szerepe

A gyökértelen vízidara rendkívül gyorsan szaporodik, néhány nap alatt képes megduplázni önmagát, és fontos szerepet játszik az ökoszisztémákban. Mivel hatékonyan szűri ki a vizet szennyező anyagokat, jelentősen hozzájárul a vizek tisztításához és a vízminőség javításához. Ezen felül természetes takarmányként is szolgálhat, mivel fehérjetartalma közel azonos a szójáéval, és fogyasztása különösen előnyös a halgazdaságokban és a haszonállat-tenyésztésben. Régóta olcsó élelmiszerforrásként használják Burmában, Laoszban és Thaiföldön, ahol “a víz tojása” néven ismert.

Nagy potenciállal rendelkezik a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén is. A vízminőség javítása mellett a biotechnológiai kutatások is egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki, hiszen a növény biológiai szűrőként és víztisztítóként is alkalmazható. Fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt pedig egyre többen kísérleteznek az élelmiszeriparban való felhasználásával, különösen az állati eredetű fehérjék alternatívájaként.

Ennek ellenére fenntartására különösen kell ügyelni, mivel könnyen elszaporodhat, és az egyensúly felborulása a halállományra és más vízi élőlényekre is hatással lehet.

The post A világ legapróbb növénye a természet hatékony víztisztítója first appeared on Sokszínű vidék.