A zab már egy évezredek óta létező növény, amelyet már Kr. e. is fogyasztottak és termesztettek elsősorban Egyiptomban, de egyes feljegyzések szerint Kínában már sokkal korábban ismerték ezt a gabonanövényt. Az egyiptomiak azonban nem igazán kedvelték, nem tartották olyan értékesnek, mint a búzát vagy az árpát.

A görögök és a rómaiak is barbár ételként tartották nyilván, például az ókori rómaiak a búza egy gyenge változataként tartották számon, és csakis kizárólag lótakarmányként hasznosították. A gazdagabb, tehetősebb emberek le is nézték azokat, akik zabot fogyasztottak, nem tartották ugyanis embernek való ételnek. A zabtermesztés a rómaiaknak köszönhetően jutott el Nagy-Britanniába, ahol különösen Skóciában az éghajlat nagyon is kedvezett a zab termesztésének.

Napjainkban is egyre többen fogyasztanak zabot akár liszt, akár pehely formájában. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy nagyon egészséges táplálékról van szó, mára már felkerült a szupertáplálékok listájára is.

A zab fogyasztása előnyös az egészségre, ugyanis sok vitamint és más tápanyagot biztosít a szervezet számára. A zab a béta-glükán egyik gazdag forrása is, egy létfontosságú oldható rosté, amely meggátolja a koleszterinfelesleg felszívódását.

A zab élelmi rostokban és antioxidánsokban is bővelkedik. Szűrőként is működik, így felszívja a felesleges koleszterint, ez pedig csökkenti az LDL-koleszterin szintjét.

Antioxidánsai közül a polifenol nevezetű növényi vegyületet szükséges kiemelnünk. Ezek az antioxidánsok segítenek a magas vérnyomás csökkentésében is, mivel jobb véráramlást eredményeznek, és segítenek az erek kitágításában.

A béta-glükán a bélmozgást is megtámogatja, és segíti az egészséges bélbaktériumok elszaporodását, ez pedig csökkenti az IBS és más bélrendszeri betegségek tüneteit.

A zab nagyon jó lignánforrás is, ami csökkenti néhány rákfajta kockázatait, például a mell-, a prosztata- és a petefészekrákét.

A zabról ismert, hogy könnyen eltelít, hatására lassabban szabadul fel a glükóz, így nem okoz vércukorszint-ingadozási problémákat sem.

A zab gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságai segítenek a bőrszárazság kezelésében és az elhalt bőrsejtek eltávolításában. Nemcsak a bőrhámlasztást segíti elő, hanem a szennyeződéseket is eltávolítja a bőr felszínéről.

A székrekedés fájdalmas bélmozgásokkal járhat együtt. Mivel a zab rostokban gazdag, így segíthet a székrekedés megelőzésében. Azok, akik fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek és rendszeresen fogyasztanak zabkorpát, csökkenthetik a gyomor- és bélrendszeri tüneteket, és javulhat az emésztésük.

A zab komplex szénhidrátokat és melatonint is tartalmaz. Ezek segítenek, hogy az agyba több triptofán jusson, ami pedig segít a jobb alvás kialakításában.

Az egyik leggyakoribb ráktípus a vastagbélrák. Azonban tudnunk kell, hogy minél több rostban bővelkedő táplálékot fogyasztunk, annál kisebb lesz az esélye ennek a ráktípusnak.

A zab cinket, vasat és többszörösen telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, amelyek hajbarát tápanyagnak számítanak, azaz elősegítik a haj növekedését és egészségének megőrzését.

A zabból nagyon egészséges zabital is készülhet. Ha rendszeresen fogyasztjuk, a koleszterinünkkel sem lesznek problémák.

Kókuszos-fahéjas zabital hozzávalói:

• 2 dl kókusztej,
• egy evőkanál kókuszreszelék,
• 2 evőkanál őrölt zabpehely,
• ¼ teáskanál fahéj,
• ízlés szerint méz.

Elkészítése:

Őröljünk meg zabpelyhet, majd a szükséges mennyiséget keverjük el a kókusztejben. Adjuk hozzá a kókuszt, a fahéjat és a mézet, és már fogyaszthatjuk is. Az italt igény szerint dúsíthatjuk gyümölcsökkel, ilyenkor turmixoljuk le az összes hozzávalót.