Amazónia vagy az afrikai Kongó esőerdőit mind jól ismerjük, ikonikus állatait, a különösen műveltek vagy flóra iránt érdeklődők esetleg néhány növényét is fel tudjuk sorolni. Tudjuk, hogy ezek az erdőségek nemcsak az élővilágot, de az éghajlatot, időjárást is jelentősen befolyásolják. Fajgazdagságuk és stabilitásuk attól függ, mennyire tudunk vigyázni rájuk.
Talán nem kell bemutatni azokat a veszélyeket, amelyek leselkednek a legnagyobb biológiai sokféleséget mutató esőerdőkre. Ez azonban igaz Új-Guineára is, mégse tudunk, mégse hallunk róla eleget.
Új-Guinea szigetén két ország osztozik, északabbi fele Indonéziához tartozik, a délebbi pedig önálló ország, Pápua Új-Guinea néven. A politikai kettéosztottság abban is megmutatkozik, hogy miként bánnak a természettel, de szerencsére ebbe a természetnek magának is van némi beleszólása. A sziget egy igen jelentős része rendkívül nehezen bejárható hegyvidék, ahol – szerencsére – még mindig nem tudott mindent tönkretenni az ember.
Új-Guinea esőerdeje 730 ezer négyzetkilométeres területű, ami ugyan eltörpül a két nagy (Amazónia 6 millió, Kongó 2 millió négyzetkilométernyi) mellett, ám így is rendkívül fajgazdag a speciális terepviszonyai miatt. Új-Guinea erdőségének 80 százaléka még érintetlen őserdő, ez pedig különösen értékessé teszi. Mindezek ellenére a 2025-ös ENSZ klímakonferencián (COP30, Belém) szinte szó se esik róla.
Madarak, fák, emberek
Az erdőségek nagy része a madaraknak köszönheti a puszta létezését. Sok más mellett kazuár, szarvascsőrű madár, paradicsommadár lakja, ám e madarak nemcsak ikonikus fajok, hanem erdészek is. Az efféle fajokat ökoszisztéma-mérnöknek szokás nevezni, mivel élettevékenységeikkel befolyásolják, miként alakul a környezetük sorsa.
Igazából minden élőlényt tekinthetnénk persze ökoszisztéma-mérnöknek, mivel valamilyen szinten mind beleszól a környezetébe, ám egyes fajok kiemelt jelentőségűek azzal, hogy megteremtik az élőhelyet mások számára. E madarak azzal, hogy elfogyasztva a gyümölcsöt, termést, a magvakat elvetik és ezzel elősegítik az erdők megújulását, gyarapodását.
Az új-guineai erdőség ad otthont a világ fajai 7 százalékának, saját esőgyára van (ahol Kongónak és Amazóniának is), és élőlények milliói számára biztosít életet. Egy ilyen erdőt csak a benne élő emberekkel együtt lehet megtartani, megóvni, hisz pont az őslakosok ismerik igazán az erdőt és számukra is létfontosságú a fennmaradása. Könnyen érthető, hogy ők is igyekeznek jó gazda módjára vigyázni rá.
Ahogy az emberi egészségről is tudjuk, olcsóbb és hatékonyabb megóvni, mint megpróbálkozni a helyreállításával akkor, ha már elveszítettük, úgy az erdőkre is igaz, hogy sokkal könnyebb és hatékonyabb az érintetlen erdőt megőrizni, mint az elpusztított helyett ültetni valamit.
Amazónia nagyon fontos, azonban nem szabad kizárólagossá tenni. Bolygónk egészének éghajlatába és az egész emberiség jóllétébe beleszólnak ezek az erdőségek, az elfeledett erdőnek, Új-Guineának is szüksége volna olyan meghatározó személyiségekre, akik kiállnak mellette és felemelik szavukat a védelmében.
The post Alig ismert esőerdő húzódik ebben a régióban first appeared on National Geographic.
