A Júdea elleni asszír hadjárat bizonyítékaira bukkantak, a támadás Jeruzsálem ostromával zárult – számol be a Live Science. Az invázió i. e. 701-ben indult, ekkor Szín-ahhé-eríba (a bibliai Szennahérib) volt Asszíria, Ezékiás pedig Júdea királya. A háború azért robbant ki, mert Asszíria vazallusállamnak tekintette Júdeát, Ezékiás azonban nem engedelmeskedett Szín-ahhé-eríbának.
A támadók Júdea nagy részét meghódították, és megostromolták Jeruzsálemet, de tisztázatlan okokból nem sikerült bevenniük a várost. A héber Biblia azt állítja, hogy az Úr angyala sietett a védekezők segítségére, az asszír források alapján viszont Ezékiás fizetett a támadók elvonulásáért.
Jeruzsálem Mordot Arnona városrészében a régészek egy olyan egykori adminisztratív épületet fedeztek fel, amelyet az ókorban adóztatásra használtak. Az épület számos változáson ment keresztül az i. e. 8. és 7. században, az itt előkerült korsók feliratai alapján a helyszínen az i. e. 8. században az Ezékiás számára fizetett adókat dolgozták fel.
Neria Sapir, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa és a feltárás vezetője szerint az edényeket kiküldték a vidékre, ahol aztán beléjük gyűjtötték az adót mezőgazdasági termékek képében. Egyes fogantyúkon nevek szerepelnek, ezek az adószedőkre utalhatnak.
Az asszír támadásban az épület megsemmisült, köveit pedig a törmelék tetejére helyezték.
Úgy tűnik, a pusztítás célzott volt, Sapir szerint ezzel politikai-diplomáciai üzenetet küldtek a környező régióknak.
Az i. e. 7. században az épületet átalakították, az edényeket ismét adószedésre használták. A feliratok megváltoztak, ami arra utal, hogy a terményeket immár nem Júdea, hanem Asszíria urának gyűjtötték. Úgy tűnik, Ezékiás megmaradhatott hatalmában, de az asszírok adót szedhettek a környéken.
The post Asszír támadás nyomaira bukkantak Jeruzsálemben first appeared on National Geographic.
