Benyújtotta a kormány a parlamentnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ös lakáscélú felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. A korábban közzétett törvénytervezet számos ponton módosult. A legfontosabb az, hogy jelentősen kiszélesedett azoknak a felújítási, korszerűsítési munkálatoknak a köre, amire egy évig igénybe lehet venni a nyugdíjpénzeket.
A Bank360.hu összegzése szerint újdonság az is, hogy nemcsak lakáscélú jelzálogkölcsönök törlesztésére és előtörlesztésére lehet felhasználni ezt a pénzt, hanem bármilyen jelzáloghitelére. Tehát akár olyanra is, amelyet nem lakáscélra vettek és használtak fel. Ilyenek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, amelyeket például nagy összegben vettek fel Prémium Magyar Állampapír vásárlására, mivel a nagy infláció miatt annak több évig magasabb a kamata, mint a vásárláshoz használt hitelé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi közlése szerint azt tervezték, hogy a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználását lakásépítésre is lehetővé teszik, de a benyújtott törvényjavaslatban végül csak korszerűsítés, bővítés és felújítás szerepel, önálló lakásépítés nem. Ugyanakkor lakásépítésre alkalmas telek megvásárlása igénybe vehető a pénztári megtakarítás.
A törvényjavaslat szerint az alábbi feltételekkel és szabályok szerint lehet 2025-ben adómentesen felhasználni nem nyugdíjcélra is az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat.
Mire vehető igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás?
jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása (ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet használni ezt az összeget)
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása (a piaci hitelek mellett ilyen lehet a CSOK vagy CSOK Plusz hitel is)
Magyarországon lévő lakás vagy lakóház korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása
a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának támogatása
Mekkora összegű lehet a támogatás?
A támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár először a tőkerész terhére köteles elszámolni a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé, ezt követően terhelhető a hozamrész.
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Hányszor igényelhető támogatás 2025-ben?
A pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti. A kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
Ki lehet a megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje?
Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik.
A lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
Hogyan fizetik ki a támogatást a pénztárak?
A támogatást a nyugdíjpénztárak vagy közvetlenül az ügyfélnek vagy a banknak utalják az alábbi módon:
A jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénztártag által teljesített törlesztés, előtörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére.
Az igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény (bank) részére utalja át.
Milyen lakásfelújításra használható fel a megtakarítás?
Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez
igényelhető:
1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló
energiaforrások alkalmazását is,
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése,
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
8. klímaberendezés beépítése, cseréje,
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését,
cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára
szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
12. kerítés építése,
13. gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése,
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje,
16. télikert kialakítása,
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése,
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje
20. használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy
tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje,
23. építőanyag beszerzése.
Mikori számlákra lehet támogatást kérni?
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az áfatörvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, illetve a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.
Milyen tájékoztatást kell adniuk a pénztáraknak a tagok részére?
Az önkéntes nyugdíjpénztár 2024. december 31-ig és 2025. március 31-ig tájékoztatást ad a pénztártagoknak a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenlegéről, amely tájékoztatás keretében felhívja a pénztártagok figyelmét a 2025-ös extra felhasználási lehetőség szabályairól – írja ismertetésében a Bank360.hu.
The post Átírták a törvényjavaslatot, erre költhetőek jövőre a nyugdíjpénzek first appeared on 24.hu.
