Bizonyos időközönként az agyunk jelez, ha éhesek vagyunk, és ilyenkor értelemszerűen leülünk az asztalhoz, és étkezünk. Azonban vannak olyan személyek, akik szinte állandóan éhesek, és éppen ezért szinte folyamatosan esznek. De mi lehet az állandó éhség hátterében? Mi lehet az oka, ha valaki állandóan csak éhes? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adjuk meg a válaszokat.

Többféle éhség is létezik: fizikai, pszichológiai, illetve létezik még a kétféle éhség kombinációja is. Fizikai éhség akkor következik be, amikor ténylegesen ennünk kell, azaz éhesek vagyunk. A gyomor egy olyan izmos szerv, amely képes a kitágulásra és az összehúzódásra. Amikor eszünk és iszunk, akkor kitágul, amikor éhesek vagyunk, szinte úgy érezzük, hogy az egész gyomrunk összeszűkül, összezsugorodik. Amikor eszünk, akkor egy idő után kapunk egy jelzést az agyunktól, pontosabban a leptin nevű hormontól, hogy jóllaktunk, és ideje abbahagynunk az evést. Amikor éhesek vagyunk, akkor nemcsak a gyomrunk szűkül össze, hanem a vércukorszintünk is lecsökken, és ilyenkor a gyomor egy ghrelin nevű hormont termel, ami arra késztet bennünket, hogy táplálékot vegyünk magunkhoz.

A pszichológiai éhséget érzelmi éhségnek is nevezik. Ez akkor alakul ki, amikor érzelmi kapcsolatunk van egy-egy étellel, vagy valami miatt vágyakozunk az adott ételre, stressz vagy környezeti jelzések hatására. Az érzelmi éhség azt is jelenti, hogy vágyakozunk egy-egy bizonyos ételre, legyen az édes vagy éppen sós.

Miért is eszünk, ha nem vagyunk éhesek? Ennek több magyarázata is lehet. Ha már jóllaktunk, és kis idő elteltével ismét azon gondolkodunk, hogy ennünk kellene valamit, akkor minden bizonnyal valamilyen érzelem váltotta ki bennünk az éhséget, ez lehet boldogság, de többnyire a depresszió vagy a szorongás miatt érzünk késztetést az evésre.

Az állandó evésnek az is lehet az oka, hogy az étkezéseink nincsenek egyensúlyban. Ha nem eszünk elég fehérjét, zsírt, összetett szénhidrátot és rostban gazdag ételeket, akkor minden valószínűség szerint több alkalommal is éhesek leszünk a nap folyamán. Azért is fontosak ezek a táplálékok, mivel mindegyik lassítja az emésztést, és elősegíti a teltségérzetet. Ha a fenti ételeket mellőzzük, ellenben sok finomított szénhidrátot fogyasztunk, akkor ez vércukorszint-ingadozást eredményezhet, ami arra késztet bennünket, hogy ismét keressünk valamilyen ennivalót, többnyire valamilyen egészségtelen táplálékot.

A testünknek, pontosabban az agyunknak körülbelül 20 percre van szüksége, hogy jóllakjon. Ha túl gyorsan eszünk, akkor jóval többet eszünk, mint amennyi ételre a testünknek szüksége van, vagy nem vesszük észre a jeleket, amelyeket az agyunk küld nekünk, hogy már jóllaktunk. Éppen ezért lényeges, hogy az ételt mindig alaposan rágjuk meg, és lassan együnk.

Az alvás és az étvágy elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ha nem alszunk eleget, akkor a testünk több ghrelin nevű hormont termel, ami miatt több ételre és kalóriára vágyunk.

A víz nemcsak hidratál és teltségérzetet okoz, hanem segít a szervezetnek az ételből felszívni a tápanyagokat. Sok esetben nem is éhesek, csupán csak szomjasak vagyunk.

A stressz serkenti az étvágyat. Ilyenkor a kortizol nevű hormonok hatással vannak a vércukorszintre, ezért is érezzük magunkat éhesnek.

A rostban gazdag ételek sokáig eltelítenek. Mi magunk is készíthetünk olyan turmixitalokat, amelyek gazdag forrásai a rostoknak. Most egy ilyen recept következik!

Málnás turmix hozzávalói:

• egy csésze málna,
• 2 dl natúr joghurt,
• 2 evőkanál zabpehely,
• egy evőkanál chiamag,
• 3 dl mandulatej.

Elkészítése:

Nincs is más dolgunk, mint minden hozzávalót a turmixgépbe pakolni, leturmixolni és elfogyasztani. A málna csak kevés cukrot tartalmaz, ellenben sok benne a rost és a C-vitamin. A joghurt nagyszerű probiotikum-forrás. A zab oldható és oldhatatlan rostokban is bővelkedik. A mandulatej pedig jó hatással van az emésztésre.