Herman Ottó tiszteletére nyitott tárlatot a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum, amely egészen június 30-áig látogatható. A kiállítást a tudós születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából rendezik meg.
Herman Ottó 1835-ben született és 1914-ben hunyt el. A Múlt-kor történelmi magazin az utolsó magyar polihisztorként hivatkozik rá, aki természettudósként és néprajzkutatóként is maradandót alkotott. Háromkötetes könyvben írta le Magyarország pókfaunáját és 36 új fajt is felfedezett, emellett pedig a magyar tudományos madártan meglapítójaként is számontartják.
A néprajz területén elsősorban a magyar ősfoglalkozások (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit gyűjtötte.
Kutatásai során bejárta a Kárpát-medencét, de még azon kívülre is eljutott, például Norvégiába.
Nála válik hangsúlyossá először az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak.
Herman Ottó tudományos karrierje mellett politikai pályát is bejárt: a Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, aki a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk”-nak nevezte őt. 1879-ben pedig Szeged, majd később Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották.
A Néprajzi Múzeumban közel háromezer-ötszáz darab Herman Ottóhoz köthető tárgyi anyagot őriznek, ezekből válogat a kiállítás. Láthatóak lesznek például gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt beléjük, hanem rajzolt is.
A humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése is, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.
The post Az utolsó magyar polihisztor életébe pillanthatunk be first appeared on National Geographic.
