Látványos, de felelősségteljesen lebonyolított olimpiára készültek a párizsi szervezők. Aztán az európai inflációs- és energiaválság, a Szajna megtisztítását érintő feneketlen kútnak tűnő projekt, és a már meglévő létesítmények korszerűsítése, az új olimpiai falu létrehozása, na meg a közlekedési infrastruktúra karbantartása is brutális összeget emésztett fel. Persze a harmadik párizsi olimpiai még így is jól vizsgázhat pénzügyi fenntarthatóságból, hiszen a kiadások után a bevételek is az Eiffel-torony tetejéig érhetnek.

Pénteken a francia fővárosban, egy egyedi nyitóünnepséggel hivatalosan is fellobban a láng, hiszen a Szajnán kezdődő, grandiózus eseményen a csapatok hajókon érkeznek majd az Eiffel-toronynál épített ideiglenes olimpiai stadionba. Ezzel veszi kezdetét a 2024. évi nyári olimpia, hivatalos nevén a XXXIII. nyári olimpiai játékok. A sportágak világszövetségei által megrendezett 17 napos sporteseményt július 26. és augusztus 11. között, míg a paralimpiát augusztus 28. és szeptember 4. között rendezik a francia fővárosban.

Párizs harmadszor házigazdája az olimpiának, és azzal nyerték el a rendezés jogát, hogy a korábbi játékokhoz képest felére csökkentik a multisportesemény karbonlábnyomát és erőteljesen fókuszálnak a pénzügyi fenntarthatóságra.

Míg a londoni és a riói olimpiai játékok egyenként mintegy 3,5 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, addig a a párizsi célkitűzés 1,6 millió tonna. Ez a csökkenés több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között annak, hogy

95 százalékban a meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodnak, így minimalizálják az építési káros-anyag kibocsátást.

Az elektromos áramot megújuló forrásokból nyerik, és a nézők számára „alacsony karbonlábnyomú” menüket kínálnak, amelyek több növényi alapú összetevőt tartalmaznak. A hagyományos légkondicionálás nélküli hűtés érdekében az olimpiai faluba földalatti vízhűtő rendszert telepítettek, hasonlóan ahhoz, amelyet a Louvre is használt a közelmúltbeli hőhullámok idején.

És a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Párizs melletti döntését kifejezetten azzal indokolta, hogy a párizsi ötkarikás játékok lesz a pénzügyi fenntarthatóság jegyében szervezett olimpiák vizsgája. Korábban még nem rendeztek olyan olimpiát, amelynek ez lett volna az egyik legfontosabb szervezési elve. Ez az olyan, kevésbé tehetős országok és városok rendezési reményei érdekében fontos szempont, amelyek aligha engedhetnének meg maguknak dollármilliárdos fejlesztéseket azért, hogy a világjátékok egyszer náluk bonyolódjanak.

Noha az ígéret tehát úgy szólt: a rutin és a kész stadionok, helyszínek miatt ez lesz a valaha volt legolcsóbb olimpia, szépen lassan az elmúlt évek alatt Párizs hivatalosan is mintegy 9 milliárd euróra növelte az esemény költségvetését, amely összeg mintegy 2 milliárd euróval haladta meg a 2019-es előzetes terveket.

Sőt, valójában a francia pályázat eredetileg azt állította, hogy mintegy 3,19 milliárd dollárt (ebben a pénznemben kell megadni a pályázati anyagban) kell rákölteni a helyszínekre, és a kötelezően bekalkulált inflációval sem akartak 4 milliárd eurónál nagyobb ráfordítást. Ez kifejezetten a közpénzből fedezett kiadásokra vonatkozik, a franciák így 3 és 5 milliárd dollárra közöttre saccolták a végösszeget, amit a francia államnak és önkormányzatoknak kellett finanszírozni – az összes többit, a büdzsé nagyjából felét a szponzorok és a jegyvásárlók adják össze.

Ezzel szemben a WalletHub elemzése szerint eddig legalább 8,2 milliárd dollárt költöttek el az olimpiára, de francia kormányzati forrásra hivatkozva az AFP már arról is írt, hogy a 10 milliárdos határ is összejöhet. Az általános (tömegközlekedés, szállás) és a speciális infrastruktúra (sportinfrastruktúra korszerűsítése, olimpiai falu stb.) kiépítését egy erre külön létrehozott költségvetésből finanszírozták. A teljes költségét ezeknek 4,4 milliárd euróra becsülik, amelynek 40 százaléka közpénz. Ehhez járul még a közbiztonságra költött 3 milliárd euró, vagy éppen a Szajna megtisztítását célzó, eddig 1,5 milliárdos projekt.

Az összeg gigantikus, de ahhoz képest, amit más országoknál láttunk, persze még mindig nem rossz: 2000 és 2021 között általában 13-15 milliárd dollár volt a rendezési költség (persze a 2008-as pekingi olimpia ennél jóval többe, 44 milliárdba került), és ennek rendre nagyjából a fele volt a közpénzből finanszírozott kiadás.

Ha nem olcsó, legalább költséghatékony?

Legalábbis a párizsi politikai elit és a szervezőbizottság azzal haknizik az utóbbi hetekben is, hogy mennyire költséghatékony a 2024-es játék. A szervezők szerint az a döntés, hogy szinte teljes mértékben a meglévő helyszínekre támaszkodnak – mint például a Roland Garros vagy a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság helyszínei –, nagyon visszafogta a kiadásokat.

Persze az ötkarikás játékok versenyeit nemcsak a francia fővárosban tartják; a vitorlázók a marseille-i kikötőben mérik össze tudásukat, de Lille, Lyon, Bordeaux, Saint-Étienne, Nizza, Nantes és Chateauroux is hivatalos olimpiai versenyhelyszín lesz, és valóban a legtöbb esetben már meglévő sportkomlexumokat és infrastrktúrát vesznek igénybe hozzá.  Sőt, a szörfösök a francia fővárostól több mint 15 700 kilométerre lévő, Francia Polinéziához tartozó Tahiti szigetének közelében versengenek július 27–31. között, hogy mesterségesen előállított sportkörülményekre se kelljen költeni a speciális versenyszámokhoz.

Csakhogy Párizs így is mintegy 4,5 milliárd dollárt költött sportinfrastruktúrára, beleértve 1,6 milliárd dollárt az olimpiai falura, amelynek ára legalább egyharmaddal több, mint az eredetileg tervezett.

Az olimpiai faluba az ötkarikás játékok alatt 14 250 költözött be, a paralimpiai játékok alatt pedig nyolcezer sportoló fér majd be a Párizs melletti új városrészbe. És itt jön a varázslat: a helyszínt a 2024-es játékok után új funkciókkal hasznosítják, méghozzá meglehetősen impozáns célok mentén. Az olimpia után a Szajna partján, Seine-Saint-Denis-ben található olimpiai falu egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezetbarát lakó- és kereskedelmi negyeddé alakul át, amely hatezer új lakosnak ad majd otthont. Nem is akárhogy:

2500 új lakás,

egy diákszálló,

egy szálloda,

három hektár parkosított terület,

körülbelül hét hektár kert és park,

120 ezer négyzetméternyi iroda és városi szolgáltatás,

valamint 3200 négyzetméternyi környékbeli üzlet

jön létre az ígéretek szerint. A fejlesztés ráadásul egy olyan párizsi övezetben történik, amely számos társadalmi és lakhatási problémával küzdött az elmúlt években, tehát a leginkább rászorulók életén fordíthat.

Na és mi lesz a bevételekkel?
 

A szervezők állíják: a párizsi olimpia nem csupán környezeti szempontból, pénzügyileg is minden idők legfenntarthatóbb ötkarikás játéka lehet. A párizsi székhelyű Sportjogi és Gazdaságtudományi Központ (Centre de Droit et d’Economie du Sport) tanulmánya alapján a 2024-es párizsi olimpia hosszú távon akár 11,1 milliárd eurós (mintegy 4 377 milliárd forintos) gazdasági fellendülést is generálhat a Párizs környéki (azaz Ile-de-France) régióban. A becslés szerint

a párizsi olimpia szervezésére elment közkiadások minden egyes eurója legalább három euró gazdasági hatással jár.

Az Oeconomus gazdaságkutató intézet kutatása szerint a kérdés az, hogy a Párizs környéki régió számára a gazdaságösztönző impulzus 6,7 vagy 11,1 milliárd euróhoz lesz közelebb. És hogy ez mitől függ? Természetesen nagy részben a turizmustól és a jegyeladásoktól. A gazdaságösztönző hatások között ugyanis az első, hogy Franciaország összesen 15 millió látogatót vár idén nyáron, ebből 13,5 millió belföldi és 1,5 millió külföldi, akik közül sok millióan részt vehetnek valamilyen sport eseményen is – persze nézőként. Néhány hete a szervezők azt közölték, hogy már

június végéig 8,8 millió belépőt értékesítettek különböző olimpiai számokra, ami rekordnak számít.

Ugyanakkor az elemzők azt is kiemelik: a helyi gazdaság számára kiemelten fontos, hogy a beszállítók kétharmada kis- és középvállalkozás. A helyi vállalkozások bevonása szintén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támasztott, új társadalmi és pénzügyi elvek részét képezi. A 2024-es párizsi beszállítók mintegy 78 százaléka kis- és középvállalkozás, közülük több mint 500 helyi vállalkozás vagy a szociális és szolidáris gazdaságban tevékenykedő szervezet.

A szervezésben részt vevő szolgáltatók 90 százaléka is francia, így pedig összesen 181 ezer főnek biztosít munkát az esemény.

A játékok megrendezéséhez 84 céggel kötöttek partneri szerződést, a szervezőbizottságban jelenleg több mint 4000-en dolgoznak, önkéntesnek pedig 155 országból érkeztek közreműködő. A szervezők célja, hogy az infrastruktúrában és a kiszolgálószektorban így létrejött munkalehetőségeket tartós és inkluzív foglalkoztatássá alakítsák.

És nemcsak a hazaiak rendkívül optimisták. A párizsi olimpiát érintő adatokat elemezve az Allianz Research kutatói úgy számolnak, hogy a világjáték 10,1 milliárd euróval, 0,4 százalékkal növeli a francia GDP-t, 11 százalékkal az exportot, az inflációra pedig minimális hatással lesz, várhatóan szerény 0,1 százalékponttal növeli azt 2024-ben. Az olimpiai játékok utóhatása pedig még további pozitívumokat hoz majd a turizmus, a párizsiak életminősége, de még a nemek közötti egyenlőség terén is. Számításaik szerint önmagában az olimpiai turizmus 1,8 milliárd euróval járul hozzá a francia GDP-hez, de ez a hatás a következő években még akár emelkedhet is.

The post Azt ígérték, ez lesz a valaha volt legolcsóbb olimpia – várjuk ki a végét appeared first on Forbes.hu.