A Csang’o-6 űrszonda közel kétkilónyi holdkőzetet hozott haza, a minták 2024 nyarán landoltak. A bazaltos összetételű, vulkáni eredetű minták vizsgálatáról nemrégiben a Nature folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói. Li Csiuli professzor, akinek a laborjában a méréseket végezték, elmondta, a Hold két oldala közti különbségek megértéséhez alapvető fontosságú a túloldali vulkanizmus megismerése.
A Hold felénk néző, mindannyiunk számára ismerős „arca” néhány hatalmas, sötét, tenger elnevezésű bazaltlapályból áll. A tőlünk nem látható oldalán ilyen óriási kiterjedésű, sötét lapályok nincsenek, helyettük rengeteg kráter tarkítja a felszínt. Az eltérés olyan nagy, mintha két különböző égitestet látnánk.
Amióta megpillanthattuk, hogy is néz ki égi kísérőnk távolabbi oldala azóta próbáljuk kitalálni, mi okozza e különbséget. A Csang’o-6 kőzetmintái, amelyek az elsők a Hold túlsó oldaláról, hatalmas előrelépést jelentenek ebben a rejtélyben.
A kínai kutatók 108 bazaltszemcse kormeghatározását végezték el. Egyetlen szemcse, amely egy magas alumíniumtartalmú, káliumban, foszforban és ritkaföldfémekben (KREEP) gazdag bazaltdarab, 4,2 milliárd éves, ezzel a legidősebb ismert korú holdi kőzetszemcsénk egyúttal. Ennek az eredetéről a kínai kutatók úgy nyilatkoztak, hogy a Csang’o-6 leszállóhelyétől délre elhelyezkedő a felszínen már nem látható, vagyis a szemünk elől rejtett bazaltlapályból eredhet.
A vizsgált többi 107 szemcse egy 2,8 milliárd évvel ezelőtti aktív vulkáni időszakban került a felszínre. E bazalt a Csang’o-6 leszállásának helyszínén volt, azonban a Hold felénk néző oldalán ebben az időben az onnan hazahozott kőzetminták szerint nem volt vulkanizmus. Ez a későbbi vulkanizmus már olyan bazaltot hozott a felszínre, amely KREEP összetevőkben szegénynek bizonyult.
A minták vizsgálata azt jelzi, hogy a túloldali vulkanizmus 4,2 milliárd éve kezdődött és 2,8 milliárd éve még zajlott, vagyis minimum 1,4 milliárd éven keresztül tartott. Azonban a bazalt összetétele ezen időszakban változott, a korai időszak KREEP-gazdag kőzetolvadék forrásai helyét ezen elemekben szegény forrás vette át.
A KREEP-elemekben gazdag magmát a Hold keletkezéséhez kötik, az ütközés után kialakult Hold magmaóceánjának maradéka ez.
Olyan elemi összetevőket tartalmaz, amelyek normál körülmények közepette „kerülik” egymás társaságát, ám az összetételt a különleges születési körülmények lehetővé tették.
Egyúttal azt is megállapították a kutatók, hogy a felszín korának meghatározásához használt kráterszámlálásos módszer a Hold túloldalán is működik, vagyis helyes eredményt ad. Azonban a bazaltok precíz kormeghatározása alapján még pontosabbá lehet tenni a kráterszámlálásos módszert.
A kráterszámlálással bármely szilárd felszínű égitest felszínének hozzávetőleges korát meg lehet állapítani. Ha a felszín ősidők óta változatlan, akkor rengeteg kráter látható, ha viszont valamilyen felszínt átalakító folyamat – akár tektonikai, akár vulkáni – zajlott, akkor a kráterek száma ennek megfelelően kissé alacsonyabb lesz. Természetesen e módszer nem képes olyan pontos adatokat nyújtani, mint a most is részletezett kőzetminták izotópelemzése, azonban jó becslést jelent az (egyelőre) elérhetetlen felszíneket illetően.
Egy másik, a Science hasábjain közzé tett, ugyanezen mintákból, de más nézőpontból született friss kutatásban 35 szemcsét vizsgáltak, amelyek ásványi és elemi összetételét is felmérték. E szemcsék kormeghatározása a másik kutatócsoportéhoz igen közeli eredményt adott. Az összetétel elemzésével azt is sikerült megállapítaniuk a kutatóknak, hogy mihez köthető a Csang’o-6 leszállóhelyének vulkanizmusa.
The post Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába first appeared on National Geographic.
