Ha nem hagynak minket élni az elővásárlási jogunkkal, természetesen azt a bíróságon megtámadjuk
– mondta Rákosrendező megvásárlásáról Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Az ügy előzménye, hogy Karácsony Gergely főpolgármester tegnap egy rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette: a főváros él az elővásárlási jogával a rákosrendezői fejlesztési területen. A Rákosrendezőre tervezett, mini-Dubaj néven elhíresült projekt helyszínéül szolgáló területre megkötötték az adásvételi szerződést az emírségekbeli Eagel Hills Csoporttal, amelynek értelmében a nemzetgazdasági tárca szerint 500 méteres toronyház is épülhet a rozsdaövezeti területen, három és félszer akkora, mint a lágymányosi Mol-torony. Karácsony azt állítja, az arabokkal kötött adásvételi szerződés szerint a fővárosnak nemcsak elővásárlási joga van a 85 hektáros területre, de a szerződés hatályba lépésének feltétele is, hogy erről a jogáról lemondjon.
A főpolgármester Rákosrendező megvásárlását abból a pénzből fedezné, melyet értelmezése szerint az államkincstár visszautal majd a fővárosnak. Ugyanis a Fővárosi Törvényszék hétfőn ismét megerősítette azt a korábbi döntését, amely szerint a fővárosi önkormányzatot érintő szolidaritási hozzájárulás mértéke törvényellenes, így Karácsony szerint eldőlt, hogy a fővárosi költségvetést illeti meg az államkincstár által inkasszált 28,3 milliárd forintnyi hozzájárulás. Rákosrendező vételárát 2039-ig kell teljesíteni úgy, hogy az első részlete, 12,7 milliárd forint a szerződés életbe lépését követő 10 napon belül megfizetésre kerül. Karácsony ezt a visszajáró összegből fedezné, ám az államkincstár és Sára Botond budapesti főispán szerint Karácsony elmondta, hogy kártérítési pert indítanak az államkincstárral szemben, ha nem fizetnek.
A jogvita kapcsán Kiss Ambrus közölte, ott volt a szolidaritási hozzájárulásról szóló tárgyalás ítélethirdetésén. A Magyar Államkincstár jelezte, hogy mennyit kellene szolidaritási hozzájárulásként befizetnie a fővárosnak, ám a bíróság a jogerős határozatban rögzítette: ezek a számok semmisek, mert nem zajlott le a megfelelő hatósági eljárás, így nem érvényesültek az ügyfél, azaz a főváros jogai. Ezért követelik vissza a 2023-ban szolidaritási hozzájárulás címén befizetett összeget, plusz nagyjából 6,5 milliárd forintnyi kamatot. Kiss elmondta, a bíróság álláspontja szerint a „reálcselekmény már megvalósult”, tehát elvitték a pénzt a fővárosból. „Ha kapnak egy levelet a behajtótól, hogy fizessenek, önök ezt vitatják, de a behajtónak van inkasszálási joga, és elveszik a pénzt, onnantól önöknek kell futni a pénzük után” – vont párhuzamot Kiss Ambrus.
A mostani bírósági döntés a 2023-as évről szól, de a 2022-es és a 2024-es évre szóló per még hátra van,
Megjegyezte: a kormányzati kollégák reakciójukban szolidaritási adóként hivatkoztak az összegre, holott ilyen nem létezik, hiszen ez hozzájárulás.
„Az tény, hogy beleírták az elővásárlási jogot”
Azért van a teljes ingatlanra elővásárlási jog, mert az egész ingatlant egyetlen szerződésbe foglalták bele. Meglátjuk, hogy próbál a kormány ebben trükközni. Lázár mintha elismerte volna, hogy van elővásárlási joga a fővárosnak
– mondta Kiss, hozzátéve, a szerződésbe az elővásárlási jogot ők írták bele.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ezt vitatja: álláspontja szerint az Egyesült Arab Emírségek hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy ajánlatot tudjanak tenni. „Innentől a szerződés sem vehető komolyan, hiszen miért írták bele?” – fogalmazott Kiss, hozzátéve: a Lázár által említett 5 ezermilliárd forintos vételár sincs benne. Rákosrendező 50 milliárd forintra rúgó teljes vételárát az adásvételi szerződés értelmében 2039-ig kell kifizetni.
„Ha nem hagynak élni minket az elővásárlási jogunkkal, természetesen azt a bíróságon megtámadjuk” – jelentette ki.
Kiss elmondta azt is, hogy az eladónak tárgyalnia kell a fővárossal, mivel „az tény, hogy beleírták az elővásárlási jogot, amihez képest egy közlemény nem jognyilatkozat.”
A főváros, mint a Budapesti Közművek tulajdonosa, utasítást adhat a fővárosi cégnek, hogy éljen az elővásárlási jogával: erre kérnek majd felhatalmazást a jövő szerdai közgyűlésen.
A jövő hét eleji bizottsági ülések lesznek a fokmérők, kiderül, hogy az egyes frakciók el akarják-e adni az araboknak a területet
– mondta a főigazgató. A kérdéssel egyébként már foglalkozott a közgyűlés, a terület hasznosításáról a képviselők egy elvi nyilatkozatot is elfogadtak.
Az első részletet (a teljes összeg 25 százalékát) meg tudja oldani a BKM a saját költségvetéséből, mondta Kiss, aki szerint ehhez rendelkezik megfelelő forrás az eredménytartalékból. „Megható, hogy a budapestiek elkezdtek jelentkezni, hogy ők is szívesen beszállnának, de nem írtunk ki ilyen pályázatot.”
Egyébként a fővárosnak azért van elővásárlási joga, mert Rákosrendezőn egy távfűtő épülettel rendelkezik a BKM. Ha több cég is élne az elővásárlási joggal, akkor tárgyalni kell minden érintett féllel, de Kiss azt nem tudja, hogy ilyenkor mi a folyamat vége. Az elővásárlási jog érvényesítésére 30 napja van az érintettnek, ha pedig belépnek a szerződésbe, akkor 10 napon belül fizetniük kell.
A terület fejlesztésével kapcsolatban vannak a fővárosnak koncepciótervei. Miután megszerezték a területet, azt tovább értékesítik befektetőknek. Kiss elmondta, a céljuk, hogy olcsó, megfizethető lakóépületeket építsenek Rákosrendezőn.
Közölte: a jövő heti fővárosi közgyűlésen a főpolgármester-helyettesekről még mindig nem fognak szavazni.
The post Bíróságra megy a főváros, ha nem élhet az elővásárlási jogával Rákosrendezőn first appeared on 24.hu.
