Jövőnk szempontjából létfontosságú volna a nettó zéró kibocsátást elérni, az ENSZ ehhez a 2050-es dátumot tűzte ki. Azonban ipari célokra speciális, igen magas hőmérsékletek elérésére van szükség. Ezt biztosíthatja az az „újra felfedezett” módszer, amelynek gyökerei a bronzkorig nyúlnak vissza – számolt be a Stanford Egyetem.
A technológiához tűzálló téglákra van szükség, amelyekben tárolni lehet a megújuló forrásokból származó energiát. E téglákat hőszigetelt helyen tartva a bennük tárolt hő bármikor kiengedhető, és ezzel elegendő forróságot kaphat az olyan ipari tevékenység, mint az üveg-, a cement- vagy az acélgyártás.
Az ipari hőtárolás az energiatárolás egy formája, és olyan téglákra van hozzá szükség, amelyekkel elődeink a primitív olvasztókemencéket is megépítették. Ahhoz, hogy hőtárolásra alkalmassá váljanak, kissé meg kell változtatni a téglák összetételét, az összetevők arányait.
Bár akkumulátorokban is tárolható a szükséges energia, amellyel azután hőt lehet előállítani. Aazonban a hőálló téglákban tárolt forróságot az akkumulátoros energiatárolás alig tizede költségen meg lehet oldani, ráadásul az ehhez szükséges alapanyagok is sokkal egyszerűbbek.
Számos iparágnak van akár 1000-1300 Celsius-fokos hőre is szüksége, és a világ szén-dioxid-kibocsátásának 17 százaléka az ipari folyamatokhoz köthető. A megújuló energiából előállított és tárolt hővel ez szinte teljesen kiküszöbölhető. Ez különösen igaz akkor, ha a felhasználás helyéhez lehető legközelebb tárolják magát a hőt – ezzel az energia-hő váltásból adódó veszteség is elkerülhető.
A kutatók számításai szerint – amelyet az üvegházgázok 99,75 százalékát kibocsátó 149 országra nézve végeztek el – a hőtárolással 1,27 billió dollárt takaríthatnának meg pusztán azzal, hogy komplex akkumulátorok helyett egyszerű téglákban tárolnák az igényelt energiát. Az olcsóság a kutatók szerint nagyon fontos tényező, hiszen gyakran a költségek jelentik a legfőbb hátrányt a tiszta energiára való átálláskor.
The post Bronzkori módszer segítheti a zöld energiára való átállást first appeared on National Geographic.
