A Transparency International Magyarország birtokába jutott információk szerint Tiborcz István alapkezelőjét találták meg a legtöbb állami forrással az elmúlt 13 évben. A szervezet szerint a közpénz nyomon követése sürgető lesz a Tisza-kormány számára.

Mi történt? A Transparency International Magyarország azt írja, 2013 óta összesen 99 tőkealap irányába vállalt befektetési kötelezettséget négy állami szereplő, az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt., valamint az általa koordinált, szintén állami hátterű társaságok – a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt. és a Magyar Export-Import Bank befektetési cége, az Exim Invest Zrt. Ez abból a dokumentumból derül ki, amely egy közérdekű bejelentés nyomán jutott el a TI Magyarországhoz.

Miért fontos ez? A TI arról is ír, hogy

a négy állami tulajdonú vállalat együttesen több mint 2645 milliárd forint értékben vállalt befektetést

belföldön és külföldön bejegyzett magántőkealapokban, ingatlanalapokban és más, úgynevezett alternatív alapokban 2026 márciusának végéig – ennek csaknem 90 százalékát az MFB-csoport vállalta az átláthatatlan tulajdonosi hátterű tőkealapokba. A most feltárt összeg kétszerese annak a 1300 milliárd forintnak, amelyet a TI Magyarország tavaly kizárólag a magántőkealapokba áramló közpénzek kapcsán azonosított.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A TI hozzáteszi, hogy legnagyobb részben a leköszönő Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonába tartozó Gránit Alapkezelő részesedett az állami forrásokból:

az általa menedzselt alapok felé összesen 308 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget az MFB-csoport a most nyilvánosságra került információk szerint.

Kontextus. A TI Magyarország oldalán grafikonokon lehet böngészni az egyes állami tulajdonú cégek kötelezettség-vállalásának vagy a befektetések alapkezelő szerinti megoszlását, ahogyan a befektetések teljes listáját is feltöltötték a honlapjukra.

Hogyan tovább? „A tőkelapokba történő állami befektetések jelentős korrupciós kockázatokat hordoznak és megszegik a pénzmosás elleni európai uniós előírásokat – írja a TI Magyarország. – Utóbbit azáltal, hogy rejtve tartják az ismeretlen hátterű társbefektetők kilétét. Mindamellett ellentmondanak az Alaptörvény azon előírásának is, miszerint közpénzt csak átlátható szervezet kaphat. Ráadásul pénzügyi fenntarthatóságuk is jelentős terhet ró az államra.

Egyetlen mozdulattal mégsem megszüntethetők, mert jelentős a gazdasági súlyuk. E kérdés rendezése, a közpénz útjának nyomon követése ezért kulcsfontosságú és sürgető lesz a következő kormányzat számára.”

The post Brutális összeg: 2600 milliárd forint közpénz folyt a NER vagyonlerakóiba appeared first on Forbes.hu.