Az Indexnek adott nagyinterjút Csernus Imre, májusban megjelenő új, a halál és az elmúlás témaköreit boncolgató könyve kapcsán. Egyebek mellett tavalyi sztrókjáról kérdezték a pszichiátert, aki elmondása szerint akkor nem foglalkozott a miértekkel, csak kíváncsi volt arra, hogy mi lesz.
Rengeteg krízishelyzetben voltam, de nem éreztem semmilyen félelmet. A sztróknál éreztem, hogy lebénult a lábam meg a jobb kezem. Ez nem az érinthetetlenség szimbolikája. Nem volt bennem semmilyen bűntudat semmivel kapcsolatosan, semmilyen hiány vagy ezekből származó frusztráció. Már nagyon régóta csak azt teszem, amiben hiszek. De akkor ami a csövön kifér… Ha most vége lenne, az utolsó gondolatom az volna, hogy éltem
– fogalmazott Csernus, majd azt is elárulta, hogyan változtatta meg őt a sztrók.
Semmihez sem állok másképp, azóta is ugyanúgy élem az életem. De volt egy fontos dolog, mégpedig az, hogy az elfogadás egy nagyon izgalmas kérdés. Ha az elfogadás tényleg bekövetkezik, akkor megszületik a belső béke. Elfogadtam, hogy emberből vagyok. Nemcsak tudtam, hanem elfogadtam, és azt is elfogadom, hogy valószínűleg képes leszek a végsőkig feszíteni a húrt. Lesz következménye. Elfogadtam.
Egészsége fenntartása érdekében jelentősen csökkentette a húsfogyasztást, és igyekszik odafigyelni arra, mit eszik vagy éppen mit kíván meg.
Viszont az a páni félelem, amit nagyon sok embernél látok… Hát, én nem érzek semmi ilyesmit. Bekövetkezhetett volna, hogy lebénulok, újabb sztrókom lesz, és elszáll a gondolkodási vagy a beszédképességem. Amíg a tudatomnál vagyok és leszek, én így fogok élni
– tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy amikor magához tért a sztrók után, tudta, hogy kapott egy második esélyt. Ma már csak azt csinálja, amihez kedve van, hallgat a megérzéseire.
Utólag kérdezgették, hogy miért nem féltem akkor. Nagyon egyszerű a válasz. Ha én az élet különböző területein mindent megtettem, miért féljek bármitől is? Szeretem az újat, a felelősséget, megnézni, milyen fából faragtak. Teljesen más szocializációval bírok, mint az itt élő emberek. Én egy szláv országból jöttem.
The post Csernus Imre elmondta, mit érzett a sztrók pillanatában: „Ha most vége lenne, az utolsó gondolatom az volna, hogy éltem” first appeared on 24.hu.
