A Birminghami Egyetem paleontológusai az Oxfordi Egyetem szakemberei közös munkában tárták fel azt a rendkívüli jelentőségű lelőhelyet, ahol egy 9 méteres ragadozó, és egy kétszer akkora növényevő dinó hagyta lábnyomsor látható. A felfedezést a BBC is bemutatja, és egy oxfordi múzeumi kiállítás központi témája is lesz.

Az Oxford megyében, Oxfordtól mintegy 18 kilométerre északra található Dewars Farm kőfejtő területén bukkantak rá. Ezt a felfedezést egy 1997-ben a környéken talált, szintén hatalmas jelentőségű lábnyomsor már megelőzte. Akkor volt olyan nyomsor, amit 180 méteren át tudtak követni a szakemberek. A leletek története azonban jóval korábbra nyúlik vissza.

Jó 200 évvel ezelőtt, 1818-ban az Oxford közeli Stonesfield falu határában bukkant rá az egyetem akkori geológusa, William Buckland egy különös ősállat maradványaira. Éveken át át tartó feltárási munkák és a korabeli szakemberek közös vizsgálatai vezettek el ahhoz, hogy kiderülhessen: egy ősi, hatalmas termetű, gyíkszerű lény hagyta a csontokat. 1824-ben ez volt az első olyan (nem madár) dinoszaurusz, amely tudományos nevet kapott: Megalosaurus, vagyis hatalmas gyík.

Ma az állatot a felfedezője-leírója után Megalosaurus bucklandii néven ismeri a tudomány. A felfedezést aztán továbbiak követték és követik mindmáig a régióban (de a Megalosaurus-féléket a magyar Nopcsa Ferenc is kutatta ). Ezeket a viktoriánus korban felfedezett ősmaradványokat és kutatásokat képviseli a most bemutatott lábnyom-sorozat is.

Míg az 1997-es lábnyomokról még nem készülhettek digitális felvételek, mára a technika fejlődése ezt is lehetővé tette. Több száz lábnyomot azonosítottak, amelyek legalább négy különböző dinoszauruszhoz tartozhattak. Sajnos a kőfejtő területén azt a réteget, amelyben a lábnyomok is vannak, a rutin munkálatok során be fogják temetni, ugyanez történt a korábbi lábnyomsorokkal is. Feltehetően nincs pénz arra, hogy az önkormányzatok, a múzeumok vagy az egyetemek megvásárolják a területeket.

A jura időszak középső szakaszában a mai Brit-szigetek és Nyugat-Európa nagy része is egy hatalmas kiterjedésű szigetvilág volt, amely a későbbi skandináv és az észak-amerikai régiók közt helyezkedett el, a mainál délebbi szélességen. Ekkor kezdett feldarabolódni a Pangea és kezdett megnyílni az Atlanti-óceán későbbi medencéje.

Az éghajlat ekkor a mainál melegebb volt, bolygónk nem rendelkezett állandó sarki jégsapkákkal. A mai brit terület is trópusi éghajlatú volt akkor, amikor a lábnyomokat hagyó ősállatok itt sétáltak, a konkrét lelőhely egy lagúna mocsaras-iszapos területén volt.

A felfedezett öt lábnyomsor alapján a kutatók arra jutottak, hogy azok tovább folytatódnak (a kőfejtő területén kívül is), a leghosszabb nyomsor meghaladja a 150 métert. Négyet a hatalmas termetű, hosszú nyakú növényevő Cetiosaurusok hagytak. Ezek az állatok, amelyek a jól ismert Diplodocus rokonai voltak, 18 méteresre nőttek. Az ötödik nyomsort a jellegzetes karmokat viselő, három ujjú lábáról is jól ismert, 9 méteres és 2 tonnás Megalosaurus hagyta.

Azt nem lehet tudni, hogy az állatok ugyanabban az időben jártak-e itt, és volt-e egymással kapcsolatuk, azonban az egyik növényevő és a Megalosaurus nyomai keresztezik egymást, így a kutatók kizárni se tudják ezt. Az egyes nyomok olyan részletesek, hogy még az is látszik, ahogy a besüppedő láb alatt miként deformálódott az iszap.

A nyomokat a kőfejtő egyik munkatársa vette észre véletlenül, míg azokat sár borította, majd az üzem vezetője értesítette a két egyetem munkatársait. A kutatók 2024 nyarán egy hetet tölthettek el a kőfejtőben, és több mint 100 fő vett részt a rohamléptekkel zajló feltárásokban, dokumentálásban.

E munkákban a kőfejtő szakemberei mindenben segítették őket, szakértelemmel és eszközökkel egyaránt. Több mint 200 lábnyomot szabadítottak ki és dokumentáltak rendkívül részletesen (mintegy 20 ezer fotó készült), így később is lehet majd ezen adatok és mérések, felvételek alapján vizsgálni a helyszínt és az ősállatok számos tulajdonságát.

The post Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve first appeared on National Geographic.