Fideszese ellenzéki képviselők szerették volna megakadályozni a Tisza tervét, de épp egy korábbi fideszes módosítás miatt nem jártak sikerrel. Két alkotmánybíró, Handó Tünde és Polt Péter különvéleményt fogalmazott meg.

Mi történt? Az országgyűlési képviselők egy fideszes csoportja megtámadta az Alaptörvény júniusban elfogadott tizenhatodik módosításának 5. cikkét. Ez a rendelkezés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos előírásokat rögzíti az Alaptörvényben. (Az indítványt végül 51 képviselő nyújtotta be, ezzel teljesült az eljárás megindításához szükséges, a képviselők legalább egynegyedére vonatkozó feltétel.)

A módosítás azért lényeges, mert ez az alapja a KEKVA-k megszűntetésének. Ezeket a speciális alapítványokat a Fidesz-KDNP még kormányon hozta létre és számos egyetem mellett

több ezer milliárdos állami vagyont szervezett ki ezekhez a szervezetekhez.

Mi volt a képviselők problémája? Azzal érveltek, hogy a módosítás nem egy általános, jövőre vonatkozó alkotmányos szabályt hozott létre, hanem már működő és azonosítható alapítványok helyzetét rendezi át. Szerintük ezért egy zárt körre szabott, „átmeneti-egyszeri” jogviszony-rendezés került az Alaptörvénybe. Azt is kifogásolták, hogy a szabály múltbeli tényekhez kapcsol jogkövetkezményeket, miközben nem biztosít megfelelő átmeneti garanciákat.

Mit mondott az Alkotmánybíróság? A testület nem vizsgálta meg érdemben, hogy igazuk van-e a képviselőknek. Az Alaptörvény alapján ugyanis annak módosításait csak a megalkotásukra és kihirdetésükre vonatkozó eljárási szabályok szempontjából ellenőrizheti, tartalmilag nem. Ez azért is lényeges, mert ezt korábban épp a Fidesz-KDNP módosította úgy a szabályokat, hogy az Ab az alkotmánymódosítások tartalmát ne vizsgálhassa.

A többség szerint a képviselők ugyan eljárási problémaként fogalmazták meg kifogásaikat, valójában azt vitatták, hogy a KEKVA-kat érintő szabály tartalmánál és funkciójánál fogva egyáltalán az Alaptörvénybe való-e. Ez pedig már tartalmi kontroll lenne.

Az Alkotmánybíróság ezért hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt. Vagyis a döntés nem azt mondja ki, hogy a KEKVA-kra vonatkozó szabály alkotmányos, hanem azt, hogy az Alkotmánybíróság ebben az eljárásban nem vizsgálhatja annak tartalmát.

Ellenvélemények. A döntés nem volt egyhangú. Handó Tünde szerint a testületnek érdemben kellett volna megvizsgálnia, hogy a kifogásolt rendelkezés egyáltalán megfelel-e az alkotmányos norma követelményeinek. Polt Péter (borítóképünkön) különvéleményében szintén úgy érvelt, hogy előbb azt kellett volna tisztázni: egy konkrét intézményi helyzet közvetlen rendezése valóban az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának tekinthető-e.

The post Döntött az Alkotmánybíróság: ez vár a KEKVA-kra, ahova a NER alatt brutális állami vagyont szereztek ki appeared first on Forbes.hu.