A Ráckevei Duna-ág, másképpen Soroksári Duna-ág, vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna (rövidítve: RSD) a Duna folyam magyarországi szakaszának második leghosszabb mellékága, és a főággal (az úgynevezett promontori ággal) a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.

A Duna-ág 57,3 km hosszú, az átlagos víztérfogata mintegy 40 millió köbméter. Az RSD partvonalának hossza – a mellékágakat is figyelembe véve – 180 km, ami a Velencei-tó partvonalhosszának hatszorosa. Az RSD négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható.

A legfelsőbb szakaszt a Taksony-sziget végéig tartó rész követi, majd a Taksony-szigettől a ráckevei Árpád hídig tartó szakasz következik, a negyedig rész pedig az Árpád hídtól a Tassi-zsilipig tartó szakasz. A Ráckevei-Dunának 20 mellékága és holtága van, amit szintén a halgazdálkodásért felelős Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség kezel.

A szövetség weboldalán (www.rdhsz.hu) olvastuk, hogy a leggyakrabban fogható halfajok a ponty, nyolcféle keszegfaj, valamint a ragadozó fajok, mint a harcsa, süllő, kősüllő, csuka, balin. De egyéb őshonos halfajok, így a sügér, domolykó, márna, kecsege, menyhal, angolna, garda, compó (helyi tilalom védi), széles kárász (országosan nem fogható) is horogra akadhatnak.

A nem őshonos halak közül az amur, a bojlisok nagy örömére rekord méretű példányokkal van jelen a Duna-ágban. Sajnos egyes inváziós halfajok, mint az ezüstkárász, törpeharcsa, naphal és a busák is előfordulnak az RSD-ben, jelenlétük nem kívánatos.

Az RSD szinte rendszeres szereplője a fogási rekordokról beszámoló írásoknak, hiszen itt egész évben szákolják a pecások a “gigahalakat”.

Nézze meg válogatásunkban az 5 legérdekesebb rekordhalat:

Az RSD-n és mellékvizein télen is lehet eredményesen horgászni, de természetesen nem jellemzően a nyári módszerekkel. Ilyenkor a békés halak nagy része egy pihenő, nyugalmi állapotban van. Ha táplálkozik is, keveset, ritkán, hiszen az emésztése ilyenkor lelassul. Finomszerelékkel, vékony zsinórral, apróbb horgokkal és kisebb méretű csalikkal azért becsaphatóak ilyenkor is a pontyok és keszegfélék is. A ragadozó halak közül a süllő és a csuka fogható ilyenkor jól. A különféle műcsalikkal, de az élőhalas módszerekkel viszonylag egyszerűen horogra csábíthatóak. A harcsa nem táplálkozik, csoportos, vermelés-jellegű nyugalmi állapot foglal el, melynek során nagyon lassú helyváltoztató

– mondta el érdeklődésünkre Pfeifer Rikárd, a Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője.

A szakembertől megtudtuk, hogy az RSD a téli hónapokban a pontyon kívül a keszegfélék közül a bodorka, a vörösszárnyú keszeg, ezüstkárász és a karikakeszeg a jellemző téli hal, de enyhébb időben a dévérkeszeg is jelentkezhet.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a keszegzsákmány inkább a mellékvizekre, ágvizekre, öblökre jellemző télen. A csuka, a süllő és a sügér képviseli a téli táplálkozó ragadozókat, mind az RSD főágában, mind a mellékvizeken. Sötét téli estéken a főág hídjai alatt a kitartó és hidegtűrő horgászok az ilyenkor ívó és ilyenkor táplálkozó menyhallal is rendszeresen találkoznak.

A keszegféléket a csatornákon, szélvizeken, öblözetekben, míg a pontyokat inkább a mélyebb mederszakaszokon érdemes keresni. A süllő az akadók mellett, illetve medertöréseken tanyázik ilyenkor is. Ami érdekes, hogy ebben az időszakban nappal is eredményesen fogható, nem kell megvárni a fényváltást, vagy a sötétet, mint például nyáron. A csukát a szélvizekben keressük, maximum a 2-3 méteres mélységig, ott, ahol keszegfélékre is horgásznánk.

Pfeifer Rikárd elmondta, hogy a Ráckevei Duna-ágon és mellékvizein ebben az időszakban a harcsa horgászata és megtartása tilalmazott, mivel szabályosan, szájban ritkán fogható. Viszont, ha a tilosban járó horgász rátalál egy hömpölygő harcsa-halomra, ott csúnya dolgokat tud csinálni a különféle műcsalikkal és egyéb „gereblyézésre” alkalmas felszerelésekkel a harcsa testébe kívülről akasztva be a horgot.

A helyi horgászrendben van több, kifejezetten a téli időszakra vonatkozó szabály:

Január 1-től február 28-ig, valamint november 3-tól december 31-ig terjedő időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos. Ezen időszakban tilos a horgászfelszerelés nélküli szonár használatával fellelt és valamilyen módon rögzített vermelőhelyre később ráhorgászni. Az RSD-n és mellékvizein január 1-től február 28-ig és december 1-től december 31-ig horgászni csak 06:00 órától 20:00 óráig engedélyezett.

Az RSD rendelkezik több kijelölt halgazdálkodási kíméleti – vermelő – területtel is, ahol a horgászat tilos, sőt bűncselekmény:

A Taksonyi-holtágon a keresztező közúti hídtól a torkolat (DNy) felé 250 méteren belül mindkét ág halgazdálkodási kíméleti terület (a halak telelő területe), ahol január 1. 00:00 órától február 28. 24:00 óráig általános horgászati tilalom lép érvénybe. A Dömsödi-zsiliptől (RSD 11 folyamkilométer) az északi és déli irányban 500-500 méterre, tehát az RSD 10+500 fkm és 11+500 fkm szelvényei között a sodorvonal (mederközép) 100 m-es szélességében halgazdálkodási kíméleti terület (a halak telelő területe), ahol január 1-től február 28-ig és november 2-től december 31-ig csónakból horgászni, valamint partról behordani behúzós területi jeggyel is tilos.

A Ráckevei-Duna-ág egyik legkülönlegesebb hala a vörös óriás, amelyet már többször is sikerült kifogniuk a horgászoknak. És, ha már a különleges halaknál tartunk, fogtak itt már egy brutális méretű, 48 kilós albínó busát is.

The post Egész évben ontja magából a gigahalakat az RSD first appeared on Sokszínű vidék.