Hajnali holdsarlók augusztus első napjaiban

A hajnali ég látványa a hónap első napjaiban minden varázsát megmutatja a korán kelő – vagy későn fekvő – megfigyelőknek. A Jupiter és a Mars a Bika csillagképben járnak, napról napra egyre közeledve egymáshoz, és még a holdsarló is csatlakozik hozzájuk.

1-jén hajnal 2 után kel a Hold, amit ekkor 11,8 százalékos megvilágításban láthatunk. Ez még egy viszonylag vastag sarló lesz, de már jól látszik a földfény is a nem megvilágított oldalán. 2-án a Hold már csak 5,9 százalékos megvilágítást kap, és 3 óra után érdemes keresni az északkeleti ég alján. 3-án hajszálvékony, 1,9 százalékos sarló kel fel, 4 óra után, már erősen pirkadó égen keressük az északkeleti horizonton.

Alkonyi holdsarló 5-én a Vénusz mellett

Nem túl könnyű feladat a mindössze 1,7 százalékos sarlót megpillantani, mivel igen alacsonyan jár a nyugati ég alján, nem sokkal napnyugta után. A sarló és mellette, balra, kb. 2 fokra a Vénusz is könnyen belevész az alkonypírba, ha nem lesz teljesen tiszta a levegő felettünk.

Mivel világos égen járnak és hamar le is nyugszanak, inkább csak érdekesség, afféle asztro-sport a megtalálásuk. A sarlót napnyugta után fél órával keressük, ám sok időnk nem lesz, hamar lenyugszik. Érdemes egy binokulárt is használni a kereséshez, így nagyban növelni tudjuk a siker esélyét.

Alkonyi holdsarló 6-án és 7-én

Mindkét alkonyon alacsonyan, a nyugati égen látszik majd a sarló, 6-án este 5 százalékos megvilágításban láthatjuk, másnap már 10 százalékát éri a napfény. Ezek már könnyebben észrevehető sarlók, ám amiatt, hogy igen alacsonyan járnak a nyugati ég alján, a távoli felhőzet, por vagy bármi más szennyező anyag megnehezíti az észlelésüket.

Napnyugta után fél órával már kereshetjük a sarlót, 6-án este ekkor 5 fokos magasságban, 7-én már 8 fokos magasságban jár ebben az időben. Mivel a Hold még jóval a csillagászati sötétség beállta előtt lenyugszik, érdemes lehet kihasználni az utána következő sötét órákat is.

Jönnek a Perseidák 12-én éjjel

Az előrejelzések alapján a maximum idén 12-én, magyar időben kora délutánra esik, vagyis inkább a 12-én esti időszakban várhatunk nagyobb aktivitást. Azonban ezt ellensúlyozhatja az, hogy az 51 százalékos megvilágítású Hold ekkor még némiképp zavaró fényforrásként a délnyugati ég alján jár. A Hold 23 óra körül nyugszik, utána egészen pirkadatig szerencsénk lehet a sötét éggel, a csillagászati szürkület hajnal fél 4 felé kezdődik.

A Perseidák nem olyan nagyon szűk maximumot produkál, hogy ez a néhány óra akkora eltérést jelentsen, ezért mindenképp érdemes egész éjjel figyelni őket. Sőt, a szakértők javaslata az, hogy már a maximum előtt és után következő éjszakákon is érdemes lesni a hullócsillagokat. Ez idén különösen azért is igaz lehet, mert 12-re virradó hajnalon már jelentős aktivitás várható, a magasan álló radiáns miatt is.

Minden évben felmerül, hogy vajon hány meteorral is találkozhatunk ilyenkor. Az elmúlt években a megszokottnál kevesebb volt a meteorszám, főként a nagy fényességű tagok hiányoztak.

Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek ilyenek, hanem azt, hogy mondjuk az éjszakai 15 helyett csak 6-7 ilyet láthatunk.

Ezt erősítik a hosszú távú előrejelzések is, amelyek a Perseidák szülője, a Swift-Tuttle üstökös korábbi napközelségei során hátrahagyott por alapján készülnek. A por évről-évre vándorol, nemcsak egyszerűen kering a Nap körül, hanem különböző hatások miatt áthelyeződik, csomósodik, vagy épp ritkulnak a korábban kialakult csomói.

E változások egy része viszonylag jól kiszámítható, így az előrejelzések is elég megbízhatóak. Ez azonban azt jelenti, hogy sajnos még pár évig visszafogottabb lesz sokak kedvenc augusztusi meteorraja.

Míg egy átlagos évben a csúcs idején 50-70 meteort láthatunk óránként ez most picit alacsonyabb, 40-50 rajtagot jelent. Természetesen ezt a mennyiséget csak akkor látjuk, ha sötét és felhőtlen égen követjük az eseményeket.

A Perseida meteorok látszólag a Perseus csillagkép feletti égrészről indulnak ki, de az egész égbolton bárhol feltűnhetnek. Viszonylag gyors meteorok, emiatt a halványabb rajtagok a fotóinkon kevésbé fognak meglátszani. Jellemző e rajra az, hogy a meteorok színe vörös-zöld átmenetes, ezt különösen a fényesebbeken lehet észrevenni.

A radiáns az esti órákban még nincs túl magasan, emiatt kevesebb meteor jut egünkre, azonban ezekre jellemző lehet, hogy igen hosszú utat járnak be, emiatt látványosak. Éjfél felé már 35 fokon jár a radiáns, hajnali 3 felé pedig már 55 fokon. Ez a hajnali idő már csak azért is jó, mert ekkor a keleti égen már szépen látszik például az Orion csillagkép is, és kis szerencsével néhány „jól elhelyezett” meteort is megörökíthetünk így.

Egy hét a csillagok alatt augusztus 9–17. között

A már hagyományosnak is mondható rendezvénysorozat hatalmas közösségi csillagászati élményt ígér idén is az érdeklődőknek. Számtalan helyszínen várnak programok az égbolt szerelmeseire, vagy azokra, akik csak ilyenkor, nyáron tudnak egy kis időt szakítani a megfigyelésekre. Az interaktív térképen megnézhetjük, hol mire számíthatunk, de megyei lebontásban is rendelkezésre áll a programok sora.

Mire érdemes figyelni?

Ha kinézünk egy olyan programot, amelyen szívesen részt vennénk, mindenképp győződjünk meg róla, hogy szükséges-e például előzetesen regisztrálni. A hivatásos helyszíneken (csillagparkok, obszervatóriumok egy része) belépődíj fizetésére is számíthatunk. Számtalan amatőrcsillagász vagy egyesület által tartott rendezvényt is találunk, természetesen.

Az „egy hét” idén 9 napot jelent, így remélhetőleg az időjárás se tudja elrontani a programokat. A rendezvényekről a Facebookon is tájékozódhatunk.

Mars-Jupiter közeli együttállás 14-én

14-én hajnalban alig 20 ívpercre jár egymástól a két bolygó, vagyis kisebb lesz köztük a távolság, mint a telihold átmérője. Ez egy olyan közeli együttállás, amiért érdemes korán kelni, vagy épp soká fennmaradni, hisz a két bolygó mér éjjel fél egy körül fel is kel. A Jupiter négy nagy holdját is megfigyelhetjük majd, persze ehhez távcsőre vagy teleobjektívre is szükség lesz.

Az utóbbit a fotózásnál is jól kihasználhatjuk, persze. Ha a bolygók felkelését követő időben fotózunk, akkor valamilyen távoli tereptárggyal készíthetünk majd szép képet az együttállásról, tájba foglalva az égitest párost.

Amennyiben az időjárás kedvezőtlen lesz ezen a hajnalon, senki se csüggedjen: 15-én is még hasonló közelségben látható a Mars és a Jupiter.

The post Égi jelenségek 2024. augusztus első felében first appeared on National Geographic.