Vajon lesz-e idén nyáron világító felhő?
Az éjszakai világító felhők időszaka a nyár közepének néhány hete hazánkban. Alapvetően minden nyáron felbukkannak, ám a naptevékenység maximuma idején jóval ritkább vendégek égboltunkon ezek az éteri szépségű felhők. Az első hazai világító felhőket 2024-ben az láthatta, akinél június 7-én hajnal 3 felé tiszta volt az északi horizont – sajnos meglehetősen kevés helyen volt lehetőség a megfigyelésre.
Mikor érdemes keresni e felhőket, és hol?
Az északi égrészen, a horizont feletti néhány fokos területen bukkanhatnak fel, azonban extrém esetben egészen a zenitig húzódhatnak.
Alkonyat után, a polgári szürkület végétől, amikor a Nap már 6 fokkal a horizont alatt jár, egészen a csillagászati szürkület közepéig várhatunk a felbukkanásukra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Nap 16 fokkal jár a horizont alatt. Ugyanezek az értékek vonatkoznak a hajnal előtti időszakra, ott is a csillagászati szürkület közepétől a polgári szürkület elejéig lehet esély rá.
Ez annak köszönhető, hogy a világító felhők több mint 80 kilométerrel a földfelszín felett, a mezoszféra határában alakulnak ki. Emiatt a nagy magasság miatt őket még, vagy már meg tudja világítani a Nap fénye, miközben itt lenn a felszínen sötét van. Míg alkonyat után inkább az északnyugati, hajnal előtt inkább az északkeleti égen tűnhetnek fel. A holdfényes időszakban azonban érdemes óvatosnak lenni, ugyanis a megvilágított fátyolfelhők és kondenzcsíkok a nem túl gyakorlott megfigyelő számára igen megtévesztő lehet ezek megjelenése.
Hold-Spica igen közeli együttállás 16-án
Az együttállás megfigyeléséhez ezúttal célszerű minél előbb belevágni. Alkonyatkor alig 6 ívpercre lesz a Hold déli peremétől a Spica, bár ekkor még világos lesz az ég, fotózni tiszta idő esetén ilyenkor is lehet egy ennyire fényes csillagot, ha tudjuk, hol keressük.
Ehhez a Hold most remek kiindulópontot nyújt. Később, bár sötétebb lesz az ég, a két égitest távolsága gyorsan nőni fog, 22:30 körül már eléri a fél fokot (egy teliholdnyit). Ha az időjárás nem szól közbe, próbálkozzunk már alkonyatkor a kettős megörökítésével. A Hold 74 százalékos megvilágításban jár, meglehetősen fényes lesz tehát, ám sötétedés után még így is jól láthatjuk a mellette felragyogó kékesfehér Spicát.
Június 20-án este átlépünk a csillagászai nyárba
A nyári napforduló idén június 20-án lesz, 22:51-kor lépünk át a csillagászati nyárba. Ezt a már 98 százalékos megvilágítású Hold fényében tehetjük, ami azt is jelenti, hogy túl sok csillagászati megfigyelésre nem lesz alkalmas ez a rövidke éjszaka.
Arra azonban teljesen jó lesz, hogy akár a napnyugtát, akár 21-én az első nyári napkeltét valamilyen szép tájjal, építménnyel vagy a környezetünk már jellegzetességével együtt fotózzuk.
20-án még az utolsó tavaszi napnyugtát örökíthetjük meg, keleti határainknál 20:34, Budapesten 20:44, nyugaton 20:54 lesz a napnyugta ideje. 21-én hajnalban a napkelte keleten 04:35, Budapesten 04:46, nyugaton 04:57 lesz. Ekkor nyugszik, illetve kel a legészakabbra a Nap az egész év során.
Telihold 21-én
Napnyugta után 10 perccel fog felkelni a telihold, vagyis kedvező fényviszonyok, kissé már sötétedő horizont segíti a megfigyelését. Ilyenkor a Hold délkeleten kel és igen alacsonyan jár az éjszaka során, maximális horizont feletti magassága nem éri el a 20 fokot sem. Ez azt is jelenti, hogy akár egész éjjel tudunk szép tájképeket készíteni a teliholddal a látómezőben anélkül, hogy túl nagy látószögű objektívet kellene használjunk.
A telihold keleti határainknál 20:45-kor, Budapesten 20:55-kor, nyugaton 21:05-kor kel fel ezen az alkonyon.
Hold-Szaturunusz együttállás 28-án
A késő éjszaka, vagy inkább kora hajnal tartogat számunkra egy laza együttállást, a 60 százalékos megvilágítású Hold és a tőle jobbra lévő Szaturnusz találkoznak a délkeleti égen. A két égitest látszó távolsága holdkeltekor (éjfél után kicsivel) nem egészen 5 fok lesz, hajnal 4-re már 6 fokra nő.
Ha egyéb okból a szabadban töltjük az éjszakát, akkor érdemes megnézni, lefotózni, de ne számítsunk különösebben látványos együttállásra.
Már láthatunk bolygókat is a hajnali égen
A Szaturnuszt már jó ideje látni lehet kora hajnalban, azonban a hónap végén már a Mars is sötét égen kel fel, sőt, 3 óra után már a Jupiter is beleragyog a hajnali horizontba. Az Uránuszt ugyan nem nagyon láthatjuk, ám a horizont felett jár ez a bolygó is hajnalonként. Inkább csak terveket szőni érdemes azonban egyelőre, mivel nagyon korán kell felkelni a megfigyelésükhöz.
A Szaturnusz idén „élével” fordul felénk, így a gyűrűjét gyakorlatilag csak egy kis csíknak látjuk. A Mars apránként közeledik, nő a látszólagos átmérője, majd télen kerül a legközelebb hozzánk.
Nagyobb távcsővel viszont érdemes lehet néhány hetente megörökíteni, majd a télen egy sorozatként megnézni, milyen látványos volt a közeledése, növekedése. Szintén közeledőben van a Jupiter is, de egyelőre még túl közel van a Naphoz ahhoz, hogy jól megfigyelhessük.
The post Égi jelenségek 2024. június második felében first appeared on National Geographic.
