Bár a Gangesz fő ága sok száz éve nem változtatta meg a folyását, egy új, a Nature Communications folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint 2500 éve más volt a helyzet. A korabeli üledékrétegek olyan árulkodó jeleket mutattak, amelyek szerint egy földrengés ekkor elterelhette a hatalmas folyót. A kutatást a Wageningeni Egyetem ismertette, a kutatócsoportot vezető Liz Chamberlain egyeteme.
Dél-Ázsia e régiója igen gyorsan fejlődik, és ennek a folyóparti települések a legékesebb példái. A Gangesz partján fekvő városokról először a hindu vallás szempontjából fontos Váránaszi (korábbi nevén Benáresz) jut eszünkbe. Azonban a deltavidéken a bangladesi főváros, Dakka is a Gangesz egyik ága közelében fekszik, az óriásváros szűken vett területén is több mint 10 millióan élnek.
Egy nemzetközi kutatócsoport az akkoriban lerakódott üledékrétegekben fedezte fel annak a hatalmas erejű, eddig nem ismert földrengésnek a nyomait. A rengés során az úgynevezett talajfolyósodás hatására a mélyebben elhelyezkedő nedves iszap feltört a felszínre, és e feltörések helye mind a mai napig látható. Olyan nyomokat hagyott, amit akár homokteléreknek is lehetne hívni.
A talajfolyósodás okozza a földrengések legnagyobb pusztítását, ez tette a föld színével egyenlővé 1906-ban San Francisco egy részét, vagy épp ez tarolta le a japán Kobe városát 1995-ben. Ilyenkor a laza, üledékes, szemcsés jellegű és nedvességet tartalmazó altalaj a földrengés okozta rázkódás hatására folyadékként kezd viselkedni, s az épületek úgy omlanak össze, mint a kártyavár, megsüllyednek, eldőlnek. Nem kell külön magyarázat, miért is gond ez egy nagyvárosban.
A talaj mélyebb rétegeiből feltörő, néha eltérő összetételű és színű üledék telérekben látható marad, ahogy ez Dakka területén is történt 2500 évvel ezelőtt. A feltárt üledékben kirajzolódó telérek 30-40 centi vastagok voltak, ezek a 3-4 méter vastag iszapos fedőréteget törték át a rengés idején. Ezek arra utalnak, hogy itt egy 7-es, vagy akár 8-as erősséget elért rengés zajlott, ami igencsak hatalmas a világ legsűrűbben lakott régióinak területén.
A kutatók felfedezték, hogy e homoktelérek szomszédságában a Gangesz egy 1,5 kilométer széles ága folyt ekkor (összevetésül: Budapesten, a Lánchídnál 350 méter széles a Duna). E medret a földrengés hatására egyik pillanatról a másikra hagyta el a víz, hogy azután más irányban haladjon tovább.
Azok a geológiai események, amelyek időben ritkásan fordulnak elő, igazán nagy veszélyt jelentenek, mivel sok esetben az adott hely lakossága, közvetlen emlékek híján, nincs tudatában a veszélynek. Bár Bangladesről nem a pusztító erejű rengések jutnak eszünkbe, érdemes tudni, hogy 1785-ben itt is volt egy legalább 8,5-ös erősségű rengés. A most feltárt, eddig rejtett adatok is azt mutatják, hogy e régióban muszáj figyelembe venni – főként a jelen hatalmas népsűrűsége mellett – az efféle óriási rengések lehetőségét is.
The post Egy földrengés 2500 éve elterelte a Gangeszt first appeared on National Geographic.
