Egyre nő a védőoltásokban kételkedő állatgazdik száma

Nemrégiben az American Journal of Veterinary Research folyóiratban látott napvilágot az a kutatás, amelyben az USA-ban élő kisállattartók védőoltásokkal kapcsolatos viselkedését tárták fel. A kutatás során ugyanazt a típusú kérdőívet – persze kisállatokra vonatkozóan – töltötték ki a gazdik, amellyel a kisgyerekek oltásai kapcsán szokás kifaggatni a szülőket. 2853 kutya- és 1977 macskagazdi adott választ.

Bár a gazdik nagy része továbbra is bízik a védőoltásban, az állatorvosában, és megérti, mennyire súlyos betegségektől óvják meg az oltások az állatkáikat, sajnos köreikben is nő az oltással szemben bizonytalanok aránya. A kutatást a The Conversation hasábjain ismertette a felmérést végző kutató.

A kikérdezés kapcsán, miután felmérték a gazdik általános véleményét a vakcinákról, a közegészségügyi intézményekbe vetett bizalmukról, megkérdezték őket az állatuk oltásairól is, először a veszettség elleni oltásról, majd további, végzetes állatbetegségek elleni oltásokról is. Azt is kikérdezték, hogy az állataik milyen gyakran találkozhatnak fajtársaikkal, valamint azt, hogy a gazdi milyen régóta jár ugyanahhoz az állatorvoshoz a kutyájával vagy cicájával. E kérdéseket magára a gazdira vonatkozók is kiegészítették.

Veszettség elleni oltást kap egy cica Salvadorban. A kijárós macskákat ugyanúgy oltatni kell veszettség ellen, ahogy a kutyákat is!
Forrás: Wikimedia Commons

A védőoltások kétféle módon is óvnak: egyrészt magát az egyént védik, ez esetben kisállatot aki kapja, másrészt azzal segítenek, hogy megfelelő számú oltott esetén nem tudnak nagy járványok kialakulni, és azok is védettek lehetnek, akik valamiféle egészségügyi probléma miatt nem kaphatnak meg egy oltást.

Ez természetesen az állatokra is vonatkozik. Érdemes kiemelni a veszettség kérdését, e súlyos kór az embert is veszélyezteti a fertőzött állatok harapása miatt: évente mintegy 60 ezren halnak bele a világon, és e megelőzhető fertőzéseket több mint 99 százalékban kutyaharapáshoz lehet kötni.

Az emberi veszettség csak úgy visszaszorítható, ha a kutyák oltottak, (ennek része, hogy nem tudnak elszaporodni a gazdátlan kutyák) de érdemes megjegyezni, hogy még az ökológiai átalakulások is járhatnak a veszettség terjedésével. Nehéz megérteni, miért is vonakodik valaki az állata beoltatásától, ami hazánkban a veszettség ellen ráadásul kötelező is, a szomszédos országokban rendszeres, vadállatokat érintő veszettség miatt. A többi védőoltással pusztán a szenvedéstől, idő előtti pusztulástól óvjuk meg a házi kedvencünket.

Mind a mostani, mind egy évvel korábbi hasonló felmérés pozitív eredménye, hogy a legtöbb amerikai háziállat megkapta az alap védőoltásokat, a gazdik 80 százaléka oltáspárti volt, és háromnegyedük bizalommal volt az állatorvosa iránt is. A legújabb felmérésből azonban az is kiderült, hogy a kutyagazdik 22, a cicagazdik 26 százaléka bizonytalan az oltások kapcsán, ebbe beletartozik a veszettség ellen oltatlan kutyák (4 százalék) és cicák (12 százalék) gazdája is. Még kisebb volt a parvovírus vagy a szopornyica ellen oltottak aránya.

Az oltások ellen a gazdik fele olyan érveket hoztak fel, mint az, hogy nem hatásos (ezzel ugye a covid elleni az emberi védőoltás kapcsán is gyakran találkoztunk), hasonló arányban voltak azok is, akik az oltások mellékhatásai miatt aggódtak. Sokak véleménye az volt (ebben is az emberi fertőzésekre hasonlít az eredmény), hogy „jobb ha elkapja a betegséget” és attól szerez immunitást, mint az, ha oltás révén tenne szert rá. A gazdik 60 százaléka úgy gondolta, túl sok oltást kapnak kedvenceik, és szinte mind jobban örült volna, ha kevesebb oltást kapna az állatuk.

Indiai katonai állatorvosok oltják veszettség ellen ezt a pápua kutyust. A veszettség a legszegényebb régiókban jelenti a legnagyobb gondot, ahol a kutyák gazdátlanok, és ha van is gazdájuk, az nem tudja beoltatni állatát.
Forrás: Wikimedia Commons

A kutató szerint fontos lenne valamiféle átfogó közegészségügyi stratégia a hezitáló gazdik kapcsán. Nem szabad csak legyinteni és úgy hinni, hogy összeesküvés-elméleteknek köszönhető az oltásokkal szembeni bizonytalanság. Sokkal fontosabb és hatékonyabb volna az egyes gazdik egyedi kételyeit komolyan véve azokat célzottan megválaszolva segíteni, hogy visszanyerjék a bizalmukat.

Ha nő az oltatlan állatok száma, az részben az állatoknak okoz szenvedést, de emellett maguknak a gazdiknak is, ha a beteg állat betegségét, szenvedését, pusztulását át kell élniük. A beteg állat kezelése külön jelentős kiadással is jár, főleg az USA-ban, ahol jóval drágább az állatorvosi ellátás, mint nálunk.

A helyzet változása érinti magukat az állatorvosokat is, de a kisállat-kozmetikusokat, állatcsőszöket és kisállatpanziósokat, kutyasétáltatókat egyaránt. Olyan esetekkel találkozhatnak, amilyenekkel korábban soha, vagy épp attól tarthatnak, hogy náluk fertőződik meg egy állat.

A veszettség kapcsán emberi közegészségügyi kérdések is felvetődnek, hiszen ránk nézve is végzetes e kór, de a beteg háziállatok a természetben járva megfertőzhetik a vadállatokat, veszettségi gócokat hozhatnak létre a vadállományban, további fertőzéseket indítva útnak.

Landy-Gyebnár Mónika

The post Egyre nő a védőoltásokban kételkedő állatgazdik száma first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed