Miközben az MNB-alapítványok ügyében már több tízmilliárd forintnyi vagyont zároltak továbbra sincsenek látványos előállítások.
Mi történt? A Telex hosszú cikkben számol be az MNB-alapítványok ügyben tartott hatósági tájékoztatóról, mely során elhangzott, hogy a rendőrség és az ügyészség szerint azért történt eddig viszonylag kevés meghallgatás, mert egy ilyen bonyolult gazdasági ügyben egy tanúvallomás később akár a vallomást tevő ellen is felhasználható lehet.
Emiatt előfordulhat, hogy egyes kulcsszereplőket tudatosan nem hallgatnak meg a nyomozás jelenlegi szakaszában.
Még több magyarázat. A hatóságok arra is magyarázatot adtak, miért nem történt még több gyanúsítás vagy kényszerintézkedés. Érvelésük szerint a túl korai gyanúsítás veszélyeztetheti a nyomozást, mivel az érintettek bizonyos iratokhoz hozzáférhetnek. Ezzel szemben megszólaló jogi szakértők úgy vélik, több esetben akár indokolt is lehetett volna a szigorúbb fellépés, különösen az esetleges bizonyíték-megsemmisítés vagy összebeszélés kockázata miatt.
A zárolt vagyon léptéke. A nyomozás méretét jól mutatja, hogy eddig összesen 91,8 milliárd forintnyi vagyont zároltak különböző magánszemélyektől és cégektől. A vizsgálat már 2025 februárjában elindult, vagyis még az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése előtt, később pedig pénzmosás gyanújával is új eljárás indult.
Érdekes trend. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a 2026-os választás után általánosságban nőtt a hatóságokkal együttműködő érintettek száma, és egyre több olyan vallomás születik, amely konkrét információkkal segítheti a nyomozást. A hatóságok ugyanakkor tagadták, hogy korábban politikai nyomás nehezítette volna a munkájukat.
The post Egyre több a kérdőjel az MNB-botrányban: miért nem hallgatták ki az érintetteket? appeared first on Forbes.hu.
